2013. okt 10.

Bemutatjuk az egyetemet: Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián

írta: Világvevő
Bemutatjuk az egyetemet: Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián

em392pe99226.jpg

Minden miskolci tudja, hogy a város egyeteme elvitathatatlanul fontos része a helyi szubkultúrának és a múltból átmentett diákhagyományoknak egyaránt. Ám sokan nem tudják, hogy a Miskolci Egyetem nem mindig volt miskolci, azaz a mai campus bőséges és érdekes előtörténettel is rendelkezik még Miskolcra költözése előttről is. 


Az elődintézményt 1735. június 22.-én alapították meg hivatalosan a bécsi kamara szakembereinek javaslatára azzal a céllal, hogy a Garam-vidéki bányászat és kohászat számára megfelelően felkészített növendékeket képezzenek. Az Akadémia székhelye Selmecbánya lett, első hallgatói létszámát pedig 8 főben állapították meg. Az Akadémia, azaz a Bergschule hosszú évtizedeken keresztül vonzotta az Osztrák-Magyar Monarchia minden tájáról a diákokat, hivatalos nyelve a német volt. Ekkorra teszik a témát kutató történészek a középkori céhekből öröklött, de a diákok által jócskán átformált, helyi szokásokat felvett és beépített selmeci diákhagyományok első variációinak létrejöttét is, azaz a napjainkban Miskolcon, Sopronban, Dunaújvárosban és Székesfehérváron ismert hagyományok ősi előfutárainak kialakulását. 

 

L_-81940_1.jpgAz Akadémia egy régi képeslapon


Aki járt, vagy akinek ismerősi körében van olyan személy, aki végzett valaha az Akadémia utódintézményeinek valamelyikén, jól tudja, hogy a selmeci hagyományok őrzése és ápolása szerves részét képezi minden egyetemi polgár diákéveinek, attól függően persze, hogy elsős gólyaként vállalja-e a beavatás szertartását. Ma már ez választható opció, de nem mindig volt így. A Selmecbányára érkező diákoknak nem voltak adottak a tanuláshoz való kényelmi feltételek, csak egymásra ill. idősebb társaikra számíthattak, ebből pedig idővel kialakult egy alá-fölé rendeltségi viszony, ami az idősebbek iránti tiszteletadáson és a hagyományok érkezők felé való átörökítésén alapult. A diákok társaságokat, diáktanácsokat alakítottak, egymás közül tisztségviselőket választottak. Ezekben a társaságokban a német diákok (burschenschaftok) mellett szép számmal képviseltették magukat a magyar anyanyelvű hallgatók is, hamarosan pedig a vegyes társaságok létrejötte is törvényszerűvé vált.

Selmecbanya.jpg                                                                                      Selmecbánya metszeten

Ám a diákhagyományok ápolása és a közös mulatozások ideje gyorsan történelmi fordulatot vett: az 1848-49-es szabadságharc idején ugyanis a magyar hallgatók legnagyobb része szerepet vállalt a harcokban, majd az ezt követő időkben az új-régi hallgatók mellőzni kezdték a német diákszokásokat, amire miniszteri utasítást is kaptak. Egészen 1879-ig csak szórványosan, nem hivatalos formában éltek tovább a régi bursch-ok hagyományai, ekkor alakult meg az Ifjúsági Kör, mely a korábbi szokások pozitív elemeit, valamint a közösség egyéb, hasznosnak ítélt hagyományait ötvözte. Ennek az ősi körnek a továbbvivői mindazok, akiket ma "hagyományőrzők" gyűjtőnévvel illetünk. 


em442traf60.jpgA Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem építése 
Tragor Ignác Múzeum fotótára, Vác


Az idő múlásával az Akadémia is változott, a Szabadságharc előtt már erdészeti képzés társult hozzá, ám a harcokban odaveszett hallgatók és oktatók, valamint a megtorláskor okozott károk nem tettek jót az oktatásnak. Ezt felismerve Ferenc József császár 1872. augusztus 15-én reformtervezetet fogadott el, melynek értelmében az Akadémia levált a selmeci bánya-kohóigazgatóságról, majd új tanszékek alakultak. A fő profil továbbra is a bányászat, kohászat és erdészet volt, ám ezeket ágazatokra tagolták, így lehetett végzettséget szerezni pl. fémkohászatból, vaskohászatból, általános erdészetből, de a végzett hallgató papírján szerepelhetett az erdőmérnök, gépész-építész is. A 20. század elejére aztán új nevet kapott az intézmény: Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Erősödött a műszaki-természettudományos képzés, a hallgatóként eltöltött idő pedig négy évre emelkedett. 1914-ben már 580 diák tanult a köznyelvben továbbra is Akadémia-ként emlegetett épületben. 

08_kolitort_2.popup.jpgAz egyetem építése (forrás:mertnet)


Sajnos ezt az ígéretes fejlődést szakította meg az első világháború kitörése, melyben sok hallgató és tanár is életét vesztette illetve fogságba került - a háborút lezáró trianoni békeszerződés pedig véget vetett az Akadémia földrajzi stabilitásának is: a költözést 1918-ban kezdték meg Sopronba, ahol az iskola Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola néven működött, majd az 1934-ben megszervezett Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karává vált. Újabb fordulat 1949-ben következett be, amikor az országgyűlés egy műszaki egyetem létrejöttét rendelte el Észak-Magyarországon. 

Sokak számára ismerős lehet a Nehézipari Műszaki Egyetem neve, mely három karral (kohó-, bánya-, és gépészmérnöki) kezdte meg működését. Első épületeit 1950-ben kezdték építtetni, és még ebben az évtizedben át is települt az összes műszaki képzés, ám az erdészmérnöki kar Sopronban maradt - ma a Nyugat-magyarországi Egyetem részét képezi. 
(Update: Talán sokan nem tudják, de az építés oroszlánrészét a rákosi-korszak politikai foglyaival végeztették. Itt dolgozott például Határ Győző író, és Cziffra György zongoraművész is.)

091_1.jpgAz elkészült egyetem, mely rövid ideig Rákosi Mátyás nevét is viselte


Az egyetem 1990-től viseli a Miskolci Egyetem nevet, jelenleg közel 15.000 hallgatója van. A nyolcvanas évektől új karok is helyet kaptak az intézményen belül, így ma már jelentős múlttal rendelkezik a gazdász, jogász, tanár, és bölcsészképzés, valamint 2006-tól egészségügyi kar is gyarapítja a sort. Az épületek jelentős része az 50-es évek terméke, ám a főépületet "lecserélték", több kollégiumot, valamint sportcentrumot is építettek. Egészen a közelmúltig változott az egyetem területének arculata, e sorok írója például még bALEK-ként szemlélte a ma Uni-Hotelként és 0.-ás kollégiumként is emlegetett épület alapozását, firmaként az azóta elkészült uszoda építését. És hogy mi is pontosan az a bALEK? Következő összefoglalónkból többek között ez is kiderül... 

1247571169miskolc.jpgAz új főépület

Szólj hozzá

egyetem miskolc akadémia hagyományőrzés miskolci egyetem varosjaro