Mit Miskolc adhatott

Négy láb, egy élet, második esély

Négylábúak pártfogói – A Miskolci Második Esély Állatvédő Szervezet

2016. július 01. - Miskolc régen és ma

„A kutya természetes közege az emberi család.”

Miklósi Ádám

Hegyes fülek, bozontos pofi, élénken csillogó fekete szemek, pöttöm kis fekete test, mégis milyen fenyegetően ugatott a kerítés mögül! Aztán hirtelen átbújt a rácson, hogy beváltsa előbbi ígéretét arra az esetre, ha nem távozom mielőbb. Egy pillanatra megállt bennem az ütő, de úgy döntöttem, megpróbálok közönyösséget tettetni. Bevált! Míg a többi kutyát etettem, a kis fekete méregzsák közelebb merészkedett, de csak 2-3 méter távolságból szórta átkait. Közben végeztem az etetéssel, megsimogattam a többieket, majd hátat fordítva a kiskutyának, haza indultam. Nem voltam nyugodt, nekem ronthatott, belém haraphatott, aztán elszaladhatott volna, de bíztam benne, hogy csak a hangja nagy. Ha gazdis lenne, és a póráz másik végén az ember védelmét élvezné, érthető lenne a viselkedése. Az ő biztonságérzetét a kerítés mögött figyelő nagyobb kutya adta, akitől valamelyest ugyan eltávolodott, hogy még utánam szaladjon és szitkozódjon egy kicsit, de a 3 méter továbbra is megmaradt közöttünk.

 

Tovább olvasom az új blogon!

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolcadhatott.blog.hu/api/trackback/id/tr758858052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása