Mit Miskolc adhatott

Azért a víz az úr - A borzalmak éjszakája Miskolcon

2016. július 22. - Miskolc régen és ma

Eső, eső...

Morajlik az égbolt... 
hosszasan elnyújtja 
mélyen dörgő hangját, 
- mintha tenger volna - 

félelmetes erő, 
a kő is meglazul, 
tombol a természet, 
ismét a víz az úr! 

Sok megáradt patak 
mindenhová elér, 
fuldokolva sárgul 
az idei kenyér 

...elfeslett abroszként 
terül rá a tájra, 
komor, szürke égbolt 
gyászos muzsikája.

(Lupsánné Kovács Eta)

 

miskolc_latkepe_keletrol_a_sajo_iranyabol_az_1860-as_evekben_balra_az_avas_jobbra_a_tetemvar_dombja_hatterben_a_bukk_hegyvideke.JPGMiskolc látképe keletről a Sajó irányából az 1860-as években (balra az Avas, jobbra a Tetemvár dombja, háttérben a Bükk hegyvidéke)

 

TOVÁBB OLVASOM AZ ÚJ BLOGON!

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolcadhatott.blog.hu/api/trackback/id/tr18907826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KissGecihuszár 2016.07.23. 12:56:30

Tanulságos írás, ami egyrészt rámutat arra, hogy korábban is előfordultak - ritkábban, mint manapság, vagy sem, azaz hogy valóban egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, hevesebbek a viharok, vagy sem, azaz tényleg globálisan felmelegedünk, vagy sem?!- pusztító viharok, özönvizek, másrészt arra is, hogy mi mindig hadilábon álltunk a hatékony, szakszerű vízelvezetéssel, illetve -mert ez is fontos- vízmegtartással, tározással ebben az országban, pedig az olyan hegyes-völgyel településeken, mint akár Miskolc -de nyugodtan idesorolhatjuk Egert, Budát, S.tarjánt, Pécset, Sopront, Szekszárdot is- valahogy nem érezték fontosnak az ott élők, hogy érdemben foglalkozzanak a vízzel, melyről köztudomású, hogy a legpusztítóbb természeti erő. Isten őrizz, hogy az 1878 aug. 30-i "cunamihoz" hasonló ismét bekövetkezzen a városban, de azért érdemes lenne minden érintettnek elmerengeni azon, hogy áll a város az ilyen és ehhez hasonló természeti katasztrófák elleni hatékony védekezés terén? Nyilván számos dolog változott az elmúlt közel 140 év során, de abban egész biztos vagyok, hogy amennyiben ismét elfordul egy ilyen havária, nem biztos, hogy nem fog pusztító nyomokat maga után hagyni?! Jó lenne hinni; tévedek és ma már részletesen kidolgozott vízgazdálkodási program van, melynek keretében hatékony zápor elvezetés, tározás és amikor az szükséges, akkor a hiányt szenvedő területekre történő visszajuttatás van, ugye?!?
süti beállítások módosítása