Ha valakit megkérünk, hogy soroljon miskolci nevezetességeket, a Barlangfürdő minden bizonnyal benne van az első háromban. A méltán híres fürdő az első, és sokáig az egyetlen ilyen látványosság volt Magyarországon, de a mai külső kialakulásáig hosszú út vezetett, mely évszázadokkal ezelőtt kezdődött.
A XIV. században Bencés monostor épült a területen, melynek romjai a mai fürdő bejáratánál találhatóak. Már a szerzetesek is felfedezték, és használták az itt fakadó meleg vizű forrást. A XVI. században aztán a szerzetesek elhagyták a monostort, az épületek az enyészeté lettek, a terület elmocsarasodott. Az 1700-as évek elején a tapolcai apát javaslatot tett a fürdő és környékének rendbetételére, és, hogy kérését alátámassza, Kassáról orvosokat hozatott, akik megállapították, hogy a víznek gyógyító ereje van. 1743-ra egy fából készült épület szolgált fürdőként.
A Barlangfürdő egyik kürtője
Csaknem száz év alatt azonban az épület állapota leromlott, így 1837-ben felújították. Egy 1859-es, és egy 1869-es Vasárnapi Újságból tudjuk, hogyan is nézhetett ki a fürdő ekkoriban, és milyen betegségek esetén javasolták felkeresését:
Áll pedig a fürdőintézet itten két fürdőből u.m. az ugynevezett benső fürdőből melly a tisztesbek által használtatik és egy szabad ég alatt lévő forrásból a köznép számára. Van egy vendégfogadó is a vendégek ellátására. Vize különösen javalva van az első általános hatásánál fogva 1. az idült bőrbetegségekben, 2. csúzban, 3. köszvényben. 4. A csúzos és köszvényes küzzadmányok s ezek által föltételezett izületi meredség tagzsugorodásokban. 5. A sebzési küzzadmányokban mellyek előrement lobos kórfolyam után maradtak hátra. 6. A tisztátlan zsongatlan fekélyben stb. A második t.i. általánosan üdítő hatásuknál fogva pedig javalva vannak. 1. Az általános gyöngeségben, legyen az erőltetett szellemi foglalkozás célszerűtlen életrend vagy bárminemű kicsapongások következménye. 2. Az érzidegkórban névszerint mind részletes tulérzékenységben (Hyperasthesia) idegzsábákban, gyomor és fejfájdalmakban. 3. A mozgidegkórban ideges tagreszketésben 4. Tehetetlenségben 5. A méhkór (Hysteria) mindenféle alakaiban, stb. Miskolcz és környékére nézve valódi áldás a tapolczai fürdő, de távolabb vidékről is látogatják.
A források, melyeknek „fele hév, fele jéghideg” oly számmal buzognak fel a sziklaoldal lejtős részein, hogy a perczenkénti víztartalmuk 15 akóra becsülhető. Közülük azok melyek közvetlen a hegytövében fakadva, 24-27 Ro hömérsékletüek nagy tükörfürdőkké alakított szobákba vannak bevezetve, míg a többi 10-15 fokos hőfokú források vizei csak a szabad ég alatt vannak tavakká összegyülve. s ép ezek kölcsönzi Tapolczának legfőbb kellemét, s oly valami kis kedves mulatóhellyé varázsolják minőkben még természeti szépségekben gazdag hazánk sem bővelkedik felettébb.
A 20. század elején az addig egyházi kézben lévő Tapolcát Miskolc városa megvásárolta, majd 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították – nem kis részben a fürdőnek köszönhetően. Ekkor indult meg a terület igazi felvirágzása. Ekkoriban kezdett az a legenda terjedni, hogy a tapolcai forrásban időnként egy fehér kígyót látni. „Egy szomszédos település lelkész-helytörténésze írta le, hogy a bőcsiek gyakorta jártak ide fürödni, s tőlük hallotta az alábbiakat: „Régen ez a víz igen használt a betegségek ellen. Az én szüleim is oda vótak, elmentek a fürdő forrásához is, ott úszkált benne a fehér kígyó!" A korabeli miskolci napilapokban többször is megjelent Hegyaljai Kiss Géza (1893-1966) felhívása, hogy ha valaki hasonlót tapasztalt, látott, vagy másutt hallott, azt írja meg neki bőcsi címére.” Sosem bizonyosodott be, hogy valóban fehér kígyó élne a forrásban, sokkal inkább valószínű, hogy egy régi, népi szimbólum, a kígyó, mint gyógyító állat ihlette a legendát.
Az 1908-as adásvételi szerződés részlete
Egy 1925-ös ismertető így mutatja be a fürdőt:
Jelentékeny hőmérsékletén, vastartalmán kívül figyelemreméltó a tapolcai hévforrások kifejezett rádióaktivitása is. […] S tekintve a víz higiénikus tisztaságát, a víz belsőleg is használható és eleget tesz minden esetben, ahol vasra van szükség. […] A rádióaktivitású vasas és tiszta hévforrások nyolc termes fürdőben szolgáltatnak kiváló hatású meleg fürdőt. A fürdőmedencék legtöbbjét a török hódoltság idejében egyik egri pasa, a közeli Cserpévár ura építtette. A források hőfoka 28-31.5 Celsius fok között változik. A száz méter hosszú és ötven méter széles strandfürdő betonozott medrét ugyanezek a források táplálják. […] A száz méter hosszú strand egész hosszában ízléses fürdőépületek állnak kabinokkal, elkülönített közös vetkőző helyiségekkel, tejivóval, férfi és női fodrászattal, bazárokkal, trafikkal, hideg büffével ellátva. A strandfürdőn külön úszómester ügye fel a fürdőzőkre és teljes svédtorna berendezés teszi a strandot az ifjúság számára még értékesebbé.
Az, hogy a termálvíz radioaktív, természetesen nem azt jelenti, hogy veszélyes sugárzásnak volna kitéve az, aki megmártózik benne. A vízben oldódó radon gáz koncentrációja épp akkora ezekben a vizekben, hogy mellékhatásokkal nem jár, de sejtregeneráló, fájdalomcsillapító hatását kifejti. A tapolcai fürdő vize is ilyen, emiatt sérülések, műtétek utáni regenerációra kiválóan alkalmas.
A Tavi Fürdő
1938-ban megépült a tavi fürdő, Szeghalmy Bálint tervei alapján. Ez egy, a meleg vizű tóra épült kör alakú, fa épület volt, de egy évvel később elkezdődött a fürdőpalota építése is, mely 1941-re egy modern, európai színvonalú épülettel látta el a tapolcai turizmus alapját képező fürdőt. A csarnok üvegteteje is ekkor készült, mely a mai napig gombnyomásra nyithatóés zárható. A régi fürdőépület bontása közben régészeti leleteket, és egy az eddigieknél melegebb, 31,5 oC-os forrást találtak, melynek vízhozama akkora volt, hogy a kor Miskolcát egymaga elláthatta volna vízzel.
Anna Szállóhoz tartozó étterem épülete
Az épületet műemlékké nyilvánították, így felújítást csak az eredeti jelleg megtartásával lehetett rajta végezni. Erről tanúskodik ez az 1953-mas jelentés is, melyet Megay Géza, a Herman Ottó Múzeum igazgatója írt a fürdőépület felújításának ügyében.
A kérdéses épületet felülvizsgáltam, és a bizottság egyik tagjának is megküldött és a Városi Tanács III. kerülete által történt figyelmeztető átiratot felolvasva […]arra a megállapításra jutottam, hogy a műemlékként nyilvántartott épületen engedély nélkül indultak meg a tatarozási munkálatok. […] Tekintettel arra, hogy munkásjóléti intézményről van szó, és a belső munkáknál semminemű műemléki jelleget sértő átalakítást nem tudtam megállapítani, a belső munkák további folytatását engedélyeztem, de azzal a kikötéssel, hogy ott tovább is csak a szigorúan vett és a belső jelleget át nem alakító festési és tatarozási munkálatokat folytathatják.
Az új fürdőépület kupolás csarnoka
Mivel a melegvizes barlang ritkaság, már az 1930-as években voltak tervek ezek hasznosítására, ám az első barlangfürdői részt csak 1959. május 14-én nyitották meg. A tavasbarlang alját kiegyenlítették, a bejutást pedig egy táró építésével könnyítették meg. A barlangi fürdő nem csak a különlegessége, és gyógyvize miatt vált közkedveltté, de tiszta levegője az asztmatikus panaszokkal küzdőkre is kedvező hatással van.
A barlangok takarítása
Képeslap a Barlangfürdőből
Ekkor kezdődött a barlangfürdő igazi aranykora. Tapolca addig is sokak által felkeresett turisztikai célpont volt, de a barlangok fürdővé alakítása még inkább fellendítette a településrész forgalmát, és sorra épültek a szállodák és vendéglátóhelyek, hogy kiszolgálják a mind több turista igényeit. 1974-ben megépület a legendás Juno hotel, mely csaknem harminc éven át szolgálta ki a Tapolcára érkezőket. 1969-ben a tavi fürdő épületét lebontották, és kialakították a ma is látható kagylómedencét. Ettől fogva nem lehetett kifejezetten a forrásokban fürdeni, azok vizét elvezették, és szájukra betonfödémet helyeztek, melyek ma a Barlangfürdő alját képezik. Egy aknában fogták össze a források vizét, majd egy szivattyúval egy 12 m magas, eredetileg száraz kürtőbe emelték, ahonnan több zuhatagon keresztül jutott a „Dögönyözőbe”, és ezáltal a medencékbe.
A kagylómedence ma
Az 1980-as években a barlangrendszer újabb részeit tárták fel, és a rendszerváltás után, 1998 és 2005 között alakították ezeket is a fürdő részévé, így nyerte el a Barlangfürdő a mai képét a „hidas teremmel”, a Csillagteremmel és a Római teremmel. A korral haladva egyéb szolgáltatásokat is felvettek palettára, mint a szauna, vagy a különböző masszázsok, gyógyászati kezelések. A régi Tavi Fürdőnek is emléket állítottak, mivel mását felépítették az egyik kültéri medencénél.
A Barlangfürdő ma is Miskolc egyik legfőbb nevezetessége, Tapolca központi eleme. A sok területen visszaesést jelentő rendszerváltás fürdő forgalmát kevésbé vetette vissza, és Tapolca turizmusa napjainkban is virágzik. Minden miskolci joggal lehet büszke erre a különleges természeti kincsre, melyet belföldről és külföldről is egyaránt sokan látogatnak. Nem véletlen, hogy idén elnyerte az év fürdője címet.
Források:
http://www.barlangfurdo.hu/furdotortenet
http://www.mlbe.hu/evkonyv/mtapolca/bgfurdo.htm
http://www.utikonyv.hu/miskolchu/37-10176.html
Képek forrása:
Herman Ottó Múzeum archívuma
www.mlbe.hu/evkonyv/mlbe50/kimaradt/kep231.jpg
http://www.barlangfurdo.hu/kulteri-medencek-0
