2018. már 30.

Mesélő miskolci helynevek - A Vasgyár és Újdiósgyőr

írta: Miskolc régen és ma
Mesélő miskolci helynevek - A Vasgyár és Újdiósgyőr

Miután bebarangoltuk a történelmi Diósgyőrt, kirándultunk egyet a Miskolc nyugati határától induló Bükk-hegységben, megismertük Felsőgyőr rejtélyes helyneveit, most egy kissé keletre kalandozunk, hogy felfedezzünk egy újabb, izgalmas történetekkel teli városrészt. 

ujdiosgyor_tabla_balogh_attila.jpgA városrészt 1945-ben csatolták Miskolchoz.  A táblán lévő Diósgyőri vár kissé megtévesztő, hiszen az nem Újdiósgyőrben található (fotó: Balogh Attila)

Újdiósgyőrnél beszédesebb helynevet aligha találunk, hiszen a településrész Nagy- Miskolc kialakulásáig közigazgatásilag Diósgyőrhöz tartozott. Az előtagként szereplő "új" szócska pedig viszonyszó, ami ebben az esetben a Diósgyőrhöz hozzáépült új városrészt hivatott jelezni. Újdiósgyőr létrejötte ugyanis a Vasgyár létrejöttével, majd dinamikus fejlődésével függ szorosan össze, épp ezért a két városrészt egy kalap alá véve vizsgáljuk.

A Vasgyár kialakulásáról részletesebben már egy korábbi írásunkban is megemlékeztünk, itt most csak annyit jegyeznék meg, hogy magát a Vasgyár kifejezést egyaránt használjuk ma az iparterületre (már ami megmaradt belőle) és a ún. kolóniára is. A gyár dolgozóinak épült jellegzetes vörös téglás épületekből álló lakótelep az egész Monarchia területén a legkorszerűbbnek számított. Azonban az 1900-as évek elejére a gyár agglomerációja kinőtte ezt a területet (ekkoriban a Vasgyár lakosságszáma már jóval meghaladta Diósgyőrét is), így új, beépíthető területként jött létre Újdiósgyőr, ahol a következő évtizedekben grandiózus építkezések vették kezdetét, kialakítva a terület mai képét. 

terkep_1.PNGA mai Újdiósgyőrt északról Pereces, délről a Kilián városrész, nyugatról Diósgyőr, észak, észak-keletről a Vologda városrész határolja

1947_korul_vasgyar_es_kornyezete-_balrol_jobbra_magashegy_vargahegy_komlosteto_tatardomb.jpgKis kiegészítés a képaláíráshoz: balról jobbra a Magashegy, a Vargahegy, a még beépítetlen Komlóstető és a Tatárdomb található

A Miskolc akkori, nyugati határában kibontakozó nehézipar, és az azzal járó építkezések éles határvonalat szabnak a környéken található helynevek kialakulásában is, ahova a második világháború után bőven begyűrűzött a politikai ideológiával járó átnevesítési mánia is, gondoljunk csak magára a vasgyárra, melyet  a szocializmus megjelenésével Lenin Kohászati Művekké (LKM) kereszteltek át, a gyárból korábban kivált gépgyár előbb DiMÁVAG, majd Digép néven működött.  Hasonló sorsra jutott az Újgyőri főtér nevű csomópont is (ez az egyetlen olyan helynév, ami őrzi Újdiósgyőr másik, régebbi elnevezését is, az Újgyőrt), amit sokan még ma is Marx térként emlegetnek, bár mára már visszakapta eredeti nevét. 

1967_morvay_lajos_lkm_a_vargahegyrol.jpgSzelíd motorosok a Vargahegyen egy 1967-es fotón. Háttérben a Lenin Kohászati Művek gyárkéményei. (fotó: Morvay Lajos) ujgyori_1952_uvaterv.jpgA Marx tér (ma Újgyőri főtér) 1952-ben. (fotó: UVATERV)

Visszakanyarodva a Vasgyárba találunk még érdekességeket, amit nem érintett a szocializmussal járó átnevesítés. Nézzük például a mai kórház mellett található Kerekdombot (itt volt egyébiránt a DVTK első pályája), amely alakjáról kapta a nevét. Nem kell sok logikát keresni a Magashegy elnevezésben sem, azonban az már érdekesebb, hogy a régebbi térképeken találunk a környező hegynevek mellett Hideg- és Meleg oldalt is. A szőlőművelésre alkalmas domb- és hegyoldalak keleti és nyugati oldalát különböztették meg így aszerint, hogy mennyit éri a napsütés, ami a szőlőtermesztés szempontjából nem volt elhanyagolható. Ennél kissé árnyaltabb a Vargahegy elnevezés, ami joggal utalhat a korábban itt élők foglalkozására, azonban a folklór ennél érdekesebb: a hegyen először egy Varga nevű ember épített házat, innen kapta a nevét. Mivel egyik verzióra sincs kézzel fogható bizonyíték, így a kérdés nyitva marad. Szintén több magyarázat létezik a Tatárdomb elnevezésre. Egyesek szerint ide temették a tatárdúlás után a környék halottait, mások szerint a későbbi török jelenléttel (a törököket tatárnak is nevezték a korban) függhetett össze, de akár családnév is lehetett. Mivel a dombot korábban Király-halomnak is nevezték, ennek okán a néphagyomány azt is feltételezi, hogy erre menekülhetett IV. Béla a muhi csata után. 

farkas_gyula_tatardomb.jpgA Tatárdomb mindig a szegényebb rétegek lakhelye volt (fotó: Farkas Gyula) 

Szerintem kevés olyan város létezik a világon, melyben egyszerre megtalálható Mexikó (-völgy), Afrika és Ázsia is, de úgy tűnik, hogy a Vasgyárban minden lehetséges. Egyes elmélet szerint a Tatár-árokban a 19. század végén megnyílt Mexico csárdáról kapta a nevét később a völgy. A területet szintén érintette a Vasgyár terjeszkedése, itt létesült ugyanis az Újgyár,  azaz az ágyúgyár. Az 1930-as évek elején, hadiüzem lévén a különböző egységeknek  kódneveket („Ázsia”, „Afrika”) adtak, ezeket az elnevezéseket az itt dolgozók a keletkező vörös és fekete salak színével magyarázták. 

mexico.jpg

A névadó Mexico csárda

Most pedig következzen két olyan elnevezés, amely az egykor honos növényzetre utal. Bár Komlóstető (és a tőle délre fekvő Komlós-völgy) területe a botanikus szemével nézve az egyik legkevésbé ismert területe a városnak, az szinte biztos, hogy az elnevezés nem a véletlen műve. Sőt, ha azt vesszük, hogy a miskolci borosok egyeduralmát a serfőzdések elég szépen megtörték a XVIII. században, akkor már azt is sejthetjük honnan az egyik legfontosabb alapanyag a folyékony kenyér előállításához. A közeli Örömhegy Pesty Frigyes könyve szerint a tatárok kivonulását követő örömünnep színhelye volt, majd maradt meg az elnevezés lakosság körében.

komlosteto.JPGKomlóstető az Örömhegyről nézve (forrás: wikipédia)

Bár a Google térképe ma is Kenderföldi-lakótelepként jelzi, a helyiek csak Kiliánnak hívják a Tatárdomb völgyében épült városrészt. De haladjunk sorjában. A terület egészen biztosan kenderföldként funkcionált, majd az 1950-es, 1960-as években a környező szénbányák (Lyukó, Pereces) megnövekedett munkaerő szükséglete miatt a főként vidéki munkásság számára megépítették a két lakótelepet, melyet a főút metszése okán Dél- és Észak- Kiliánnak neveztek el. Északon főleg a munkások, délen az értelmiségiek laktak családjaikkal. 

Egy csodás képgaléria a Kilián lakótelep(ek) építéséről

 De ki a névadó? 

Nos, nem csoda, ha ez a kérdés sokakban felmerül manapság (szerencsére). Most azonban a szükség kedvéért megemlékezünk röviden róla, akiről az államszocializmus idején lakótelepeket, laktanyákat és iskolákat is több helyen elneveztek. 

kilian_1961.jpgKilián arcképe egy 1961-es emlékbélyegen

Kilián György, olykor Killián (Kispest1907március 12. – Lengyelország, 1943.) kommunista aktivista, eszperantista, aki a nemzetiszocialista Németország hadserege elleni harcokban vesztette életét Lengyelországban, és ezzel a Kádár-korszak egyik legünnepeltebb partizánmártírjává vált.

A két lakótelep nevét mára megváltoztatták, a déli lett a Kenderföldi-, az északi az Előhegyi-lakótelep. A Kilián (mi tagadás, a megszokások rabja vagyok) ma is a város egyik legkellemesebb lakótelepe, amiért a tervező Heckenast Péter Ybl-díjat is kapott 1963-ban.

n6966-lead-800-5c2p6g-kilian-gimi-kesz-2007_04_22_-003.jpgA miskolci Kilián Gimnázium ma már Diósgyőri Gimnáziumként üzemel

Mindig is izgatott Újdiósgyőr egyik legnagyobb városrészének elnevezése, a Bulgárföld. Jelenleg is itt élek, erre a részre épült 1939-ben a DVTK új pályája is, tehát több minden is ideköt, de valahogy nem sikerült gyerekfejjel kilogikázni azt, hogy mi köze ennek a területnek Bulgáriához. Meg amúgy is ez a bolgár-bulgár betűcsere, sicc! 

Pedig a jelenség nem egyedülálló az országban, csak máshol nem maradt meg a helynév, csak Miskolcon. A megfejtés ugyanis az, hogy a terület a sajátos termesztési kultúrájukról híres bolgárkertészetekről kapta a nevét. A  XIX. század végén gazdasági és politikai kényszer miatt betelepült bolgároktól lehetett megkapni a legfrissebb, legjobb minőségű zöldségeket és gyümölcsöket. Példának okáért nekik köszönhetően vált mindennapos zöldségünkké a paradicsom és a paprika. Ők honosították meg nálunk és a Monarchia területén a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, sőt salátát és uborkát is termesztettek. Miután az bolgároknak köszönhetően volt zöldség és gyümölcs az első világháború alatt és után is a piacokon, így megbecsült tagjai lettek a városnak.

bolgarkertesz.jpg

bolgarkertesz2.jpgA bolgárkertészek tízszer annyi zöldséget tudtak megtermeli ugyanakkora területen, mint a helybéliek

De nem csak Miskolcon, más nagyvárosokban is sokat köszönhettek a bolgár kertészeknek. Emlékük nálunk a helynévben, míg például a budapesti Bosnyák téri piac mellett szobor formájában maradt meg. 

bolgarkertesz-emlekmu.jpg

Még néhány érdekesebb helynév a környékről, röviden: 

Szarkahegy: A területen javarészt zsellérek "működtek". A legnagyobb területet egy Szarka nevű család birtokolta.

Drenka-hegy: A hegy tulajdonosáról kapta a nevét. 

Görögszőlő: A Drenka-hegy déli oldalán gazdagabb görög kereskedők szőlőültetvényei voltak.

Ucekaj: Szláv eredetű szó, gyümölcsöst jelent. 

Erenyő: A terület nagy valószínűséggel egykori tulajdonosáról, Ernye bánról kapta a nevét. 

Ostoros: A hegyoldal meredeksége miatt a felfelé tartó lovakat itt gyakrabban kellett ostorral haladásra bírni. 

Kankós oldal: Az elnevezés az itt dolgozók öltözetéről kaphatta a nevét, akik szürke színű kankósszürben kapáltak a területen. Bár a kankós szó jöhetett a kampóból is, amelyet régebben a kanyargós utakra is használtak.

Lyukó: Valószínűleg szláv eredetű kifejezés, jelentése nem ismert. Az itt található egykori bányát a "Lyukó" elnevezés előtt Mánik bányának is hívták, egykori tulajdonosáról elnevezve. 

Ruzsin: Szintén szláv eredetű lehet, jelentése nem ismert.

Pereces: A területtel foglalkozó korábbi írásunkban már foglalkoztunk az elnevezés összes verziójával.

Tehéntánc: A végére hagytam az egyik személyes kedvencemet. Az egykori szőlőkkel teli területen nem volt annyi pince, hogy a mustot tárolják, így azt a szabadban kint hagyták, de az itt legelésző tehenek beleittak a kondérokba. Később a gazdák arra lettek figyelmesek, hogy a tehenek a musttól megrészegülve "táncra perdültek". Ma Bigecs dombnak hívják a területet.

 Folytatjuk. 

Helyneves sorozatunk előző részei:
Diósgyőr
Felsőgyőr
Molnár-szikla
- Bükk 1. rész
- Bükk 2. rész

Források, irodalom: 

Herman Ottó Múzeum Történeti Tár
Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tár

Györffy György I-IV (1963-1998) : Az Árpád- kor történeti földrajza
Integrált városfejlesztési stratégia - Miskolc I. kötet - Helyzetelemzés (2008)
Kiss Lajos (1988): Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II.
Mádai Gyula (1963): A régi gazdálkodás emlékei Diósgyőr földrajzi neveiben 
Pesty Frigyes (1988) : Borsod vármegye leírása 1864-ben
Sonkoly Judit (2014): Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának ismeretéhez  
Szávay–Kiss (2009): Szávay Árpád – Kiss József: „Újgyár”, DIMÁVAG NV, Diósgyőri Gépgyár. In Tanulmányok a Diósgyőri Gépgyár történetéhez.
Rakaczky István (1996): A Bükk turistakalauza

Várnai Judit Szilvia (2014) : Fehér barátok földjén
A bolgárkertészekről: http://hvg.hu/gazdasag/201547_bolgarkertesz_bevandorlok_zoldsegek_roluk

Képek forrása: 

Herman Ottó Múzeum Történeti Tár
Miskolc a múltban facebook csoport
Wikipédia
www.fortepan.hu

Szólj hozzá

pereces digép kilián lkm vasgyár lyukó újdiósgyőr komlóstető bulgárföld tatárdomb ládi telep erenyő kenderföld