2014. dec 31.

Ilyen volt 2014 - rendhagyó évértékelő a szerkesztővel

írta: Miskolc régen és ma
Ilyen volt 2014 - rendhagyó évértékelő a szerkesztővel

Pár nappal ezelőtt egy ismerősömmel gurítottam le pár pohárkával, akivel ezer éve nem találkoztam, hiszen őt elszólította a meló egy másik városba. Pár perc beszélgetés után szóba jött maga Miskolc is, ami egy helyi lokálban persze természetes, főleg, ha nosztalgiázik az ember. De annál meglepőbb volt, mikor a város múltját feszegetve feltette a kérdést.

- Te tudtad, hogy Miskolcnak majdnem lett metrója?

- Ez hol olvastad? - kérdeztem vissza mosolyogva.

- Egy blogon, Mit Miskolc adhatott a neve. Ismered?

Hát persze, hogy ismertem... Ekkor döbbentem rá, hogy valami elindult, hiszen nem ez volt az első ilyen alkalom, hogy valaki az általam szerkesztett blogról mesélt nekem úgy, hogy nem tudta, ki áll mögötte. Az ismerősöm megkért, hogy hadd tegyen fel pár kérdést ezzel kapcsolatban. Mivel a célom továbbra is az anonimitás volt, nem a magam önajnározása, így ódzkodtam a dologtól, a barátom azonban hajthatatlan volt, így egy-két feltétellel ugyan, de belementem az alábbi kérdések megválaszolásába.

mitmiskolcadhatott.jpg

Mi volt a célod a blog létrehozásával?

Mikor annak idején, (2013 július 28-án - szerk.)  gépeltem első soraimat ezen oldalon, akkor még egyetlen célom volt, hogy hiánypótló célzattal, az internet szabad információáramlását felhasználva megmutassak olyan dolgokat a miskolci embereknek, ami mellett sokszor csak elmennek a mindennapokban. Ahogy az első bejegyzésemben fogalmaztam úgy másfél évvel ezelőtt: "Ha az ember ezekkel tisztában van, akkor teljesen másképpen jár-kel Miskolc utcáin. Beszélnek az épületek, az utcák, a műemlékek, sőt az utcanevek is."  A szakdolgozatom kiegészítéseként terveztem a különböző városrészek bejárását, amolyan "akkor és most" stílusban. Konkrétan egy webes naplót képzeltem el, amit csak én fogok néha visszaolvasni, hogy egy jót röhögjek rajta, na meg persze azok, akik képesek a 625. találatig elmenni a keresőoldalakon, ha beütik azt, hogy Miskolc vagy Miskolc múltja :) De a perecesi és a vasgyári "városjárásom" alkalmával olyan tapasztalatokkal lettem gazdagabb, ami meghatározta az oldal jövőjét.

Egészen pontosan mire gondolsz?

Egyrészt rájöttem, hogy létezik egy bizonyos alternatív városimázs, amire igény van, főleg itt Borsodban az emberek iszonyatosan szeretnek nosztalgiázni. A már említett városjárásokra rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, így olvasottságban minden várakozást felülmúlt a kezdeti időszak. Mindemellett jól esett, hogy többen is megköszönték az időutazást, sőt, sokan ajánlották fel segítségüket ezen írások hiteles közléséhez, ajánlottak még témákat, így lett egyre szélesebb a blog tematikája, például a miskolci "metró" történetével és hasonló legendák feldolgozásával.

892545_467470819989570_590566546_o.jpg

Az oldalad leírásában szerepel, hogy nem célod a politizálás. Mennyire sikerült ezt betartani? 

És az is szerepel benne, hogy az sem célom, hogy a várost túl rossz vagy éppen - homokba dugva a fejem- csupa szivárvánnyal és csillámporral tüntessem fel. Aki itt él, szubjektíven persze, de meg tudja ítélni, milyennek látja Miskolcot. Pártpolitikai hovatartozástól függetlenül gondolom, hogy a város bizonyos tekintetben jó irányba halad, azonban bőven vannak még problémák és feladatok, amin többek között én is szeretnék segíteni a saját magam csatornáin. Épp ezért egyszer kivételt tettem, mikor meghallottam egy éve, hogy Kazincbarcikára költözik a Kocsonyafesztivál. Mivel csak szórványinformációkat tudtam, így oknyomozásba kezdtem, de beleütköztem jó pár akadályba.  Ekkor írtam egy nyílt levelet a városházának, amiben magyarázatot kértem a történtekre. Ezzel a levéllel mondhatni sikerült megkavarni a miskolci közéletet, megdöbbenve tapasztaltam, hogy azokban a napokban mindenhol ezt láttam megosztva. A városháza válasza mellett a helyi, nagy sajtóorgánumok is felkapták a fejüket a levélre (az Észak ezzel kapcsolatos számát azóta is őrzöm), a korábbi szervezők is megkerestek, sőt Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere is reagált a történtekre. Mivel tartottam magam az adott szóhoz, ezeket le is közöltem, viszont egy idő után a kocsonyafesztiválos történet egy olyan politikai sárdobálásba torkollott, amiben én már nem akartam részt venni. Én csak válaszokat akartam Miskolc egyik tradicionális rendezvényével kapcsolatban, semmi többet. Ebben az időszakban lett az oldalam balostól a szélsőjobboldalig mindennek elhordva, így ez a történet is megerősített abban, hogy ez az oldal politikamentes lesz, amit azóta is sikerült a tartalmakat tekintve tartani. Mivel szólásszabadság van, így mindenki azt kommentel amit akar, ha az a nyomdafestéket eltűri, nem töröljük. 

10433645_743753365667694_8622363420261512821_n.jpg

Csak Miskolcra korlátozódik az oldal? A város múltja mellett mik azok a témák, amik még helyet kaphatnak a blogon?

Bár a terv az volt, hogy csak és kizárólag Miskolc múltjával foglalkozok majd, de az előbbi válaszokból is kiderült, hogy ez nem mindig volt így. Egyrészt Miskolc közvetlen vonzáskörzetében, sőt a megyében is vannak olyan helyek, dolgok, amik nagyon kevés publicitást kaptak eddig, ezeket igyekszem pótolni. Írtam régebben a monoki babfesztiválról, ami nagyon megfogott, hiszen egy hihetetlenül színvonalas rendezvény volt, pedig első alkalommal rendezték meg, és évről évre színesebbek a programok. És ez is nagyon jó példa arra, hogy mennyire hozza az egyik dolog maga után a másikat, hiszen beleásva magamat Monok történetébe rájöttem, hogy ez a település sem csak "Kossuthból él meg", hiszen sok minden más érdekesség is övezi a települést. Ekkor döntöttem el, hogy csinálok egy "Kitekintő" rovatot, ahol borsodi településeket mutatok be. Bükkszentkeresztről például kétszer is írtam, hiszen ott él Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember, de ottjártamkor a gyógyító kövek legendája is nagy hatást gyakorolt rám. Nemrég Ózddal foglalkoztam, mert a jelenlegi, civil munkám miatt többször jártam ott, és megfogott a város természeti környezete. Épp ezért zavart, hogy Ózdról mindig csak a bűnügyi rovatok szólnak, így igyekeztem ott is kiemelni az érem másik oldalát, a város rejtett értékeit, szépségéit. A Matyó Mese pedig, ami a Dél- borsodi Szentistván büszkeségének, a hímző Mari néni történetének elbeszélése, egyenesen a szívem csücske. Sosem felejtem el, hogy postán kaptam tőle egy köszönőlevelet, amit szinte megkönnyeztem, és egy hímzett könyvjelzőt emlékbe, amit azóta is féltve őrzök. 

start.jpg

Mindemellett írtunk még különböző rendezvényekről, ahova eljutottunk, bár itt bőven van hiányérzetem, mert nem mindenre van kapacitásom.

Honnan meríted a cikkek témáit? Volt, van segítséged az ötletelésben? Vannak szerkesztőtársaid? 

Eleinte agyaltam még a témákon, most meg már úgy vagyok, hogy egy füzet tele van írva csak azokkal a témákkal, amikről írni kéne :) Ennek nagy része olvasói témajavaslatok, és itt szeretném üzenni mindazoknak, akik írtak egy-egy témával kapcsolatban, hogy nincsenek elfelejtve, csak nehezen osztódom, és ez egyelőre a legnagyobb probléma. Eleinte egyedül csináltam, aztán lettünk ketten, majd hirtelen négyen, aztán megint egyedül. Mivel ez egy hobbiból szerkesztett, abszolút nonprofit oldal, így elfogadtam azt, hogy sokakat másfelé sodort az élet, és nincs kapacitásuk ide írni. Viszont itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem Gyurinak, Editnek és Juditnak a rengeteg segítséget, és, hogy szabadidejükből sokat szenteltek az oldalnak! Egy kis közhellyel élve: nélkülük nem sikerült volna :) Mint ahogy nem sikerült volna Kalafusz Attila, és több fotós kollégája nélkül sem, akik ihletet adtak a különböző témák feldolgozásához. Így született pl. az "Elhagyatva Miskolcon" sorozat, ami a miskolci elhagyatott bunkereket, épületeket mutatja be. Ezekre már az Index is felfigyelt, többször címlapon hozta le ezeket az írásokat. 

index.JPG

Hogy érzed, hol tart most az oldal? Mik a távlati célok? 

Az én is borzasztóan szeretném tudni. Mint említettem, ez egy abszolút nonprofit dolog, szimplán hobbiból szerkesztve. Most épp a két ünnep között azzal töltődöm fel, hogy a Miskolc története sorozatot bújom, ugyanis szeretném folytatni a sorozatot, ahol először Miskolc és a környék kezdeteivel foglalkoztam röviden, majd a második részben a középkori Miskolc és Diósgyőr története került bemutatásra. Ezt a sorozatot egészen napjainkig akarom végigvinni. 

Mint említettem, annyi ötletem van, hogy már egy egész szerkesztőségre szükségem lenne. De első lépcsőként már azt a pillanatot szeretném megélni, mikor elindul az új honlapunk, ugyanis célom elköltöztetni az oldalt.

Miért? 

Mert úgy érzem, hogy ez, amibe belekezdtem 2013 nyarán, lassan kinövi, vagy már ki is nőtte a blogoldalak adta, behatárolt kereteket. A statisztikák szerint másfél év alatt majd' 200 ezer látogatója volt az oldalnak, ami egy regionális blogoldal esetén szerintem nem rossz szám, főleg úgy, hogy nem az a cél, hogy minden nap 3-4 mondatnyi hírmorzsákat dobáljunk fel, csak azért, hogy legyen mennyiség.

Szeretnék egy interaktívabb hírportált létrehozni, ami minden tekintetben független, és teljesen más értékrendet képvisel a jelenlegi regionális hírportáloknál.Több helyi vállalkozó jelezte már felém, hogy szívesen hirdetne ezen a portálon, ha tényleg megcsináljuk, mert látnak fantáziát abban, amit elképzeltem. Ehhez szinte már minden adott, a design, a név, a rovatok, már csak szerkesztők kellenének, de azok nagyon, hiszen lélek nélkül nincs élet. Tehát, ha nincs, aki tartalmat gyártson, nincs értelme az egésznek. Így itt is szeretném megemlíteni, hogy várom a vállalkozó kedvű egyének jelentkezését, akik szívesen írnának bármilyen témában, ami profilba illik. Jelzem, nem munkahelyet ajánlok, hanem egy lehetőséget végigmenni egy úton, ami már ki van kövezve, és amiből a jövőben még profitálni is fogunk.

Hol jelentkezhetnek?

A miskolcadhatott@gmail.com e-mail címen, illetve a facebook oldalunkon, privát üzenetben lehet érdeklődni. 

Mit üzensz 2015-re Miskolcnak, a miskolciaknak?

Először is sikerekben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek! Közös érdekünk, hogy ez a város jó úton haladjon, hogy lerázza magáról a "lepukkant iparváros" megbélyegzést. Remélem, hogy 2015-ben egy jó kis csapattal, egy új portálon fogjuk továbbra is betölteni azt az űrt, amivel hozzájárulhatunk a város imázsának rendbetételéhez.

Tehát 2015-ben is Hajrá Miskolc! Hajrá Diósgyőr!  

Köszönöm, hogy megosztottad velem az élményeidet és a tapasztalataidat! Sok sikert a további munkádhoz!

 

Szólj hozzá

aktualis