2015. jan 05.

"Ez egy szerelem és függőség egyszerre"- interjú a Bíborszél zenekarral

írta: Miskolc régen és ma
"Ez egy szerelem és függőség egyszerre"- interjú a Bíborszél zenekarral

Ha manapság megkérdezel egy miskolcit, hogy mondjon egy dalt, ami leginkább visszaadja azt az életérzést, amit ebben a városban élve tapasztalunk, a legtöbben a Bíborszél zenekar Miskolc című dalát vágják rá habozás nélkül. Ez a dal azon felül, hogy szövegvilágában tökéletesen visszaadja a borsodi lokálpatriotizmust, a Diósgyőr meccsek alapslágerévé is vált, sőt, nincs olyan karaoke buli a városban, ahol ne énekelnék el legalább egyszer a fiatalok. Nem véletlen, hogy mikor ezen az oldalon az első bejegyzésemet megírtam, linkeltem is a klippjüket, mert az ő daluk illett leginkább a blog mondanivalójához is.

Annak ellenére, hogy a fent említett dalukat kívülről fújják a városon innen és azon túl is, elég kevés publicitást kapnak. Ezt igyekszünk most pótolni. Ismerjük hát meg őket, melyben Szabi, a zenekar basszusgitárosa volt segítségünkre.

5759_slide_header.jpg

Meséljetek kicsit magatokról, hiszen elég keveset lehet tudni rólatok, annak ellenére, hogy minden miskolci kívülről fújja a Miskolc című dalotokat, és az újabb számaitok is egyre nagyobb nézettséget produkálnak a különböző videó megosztó portálokon. Ti is egy tipikus „garázszenekarként” indultatok? Kíváncsiak lennénk a kezdetekre.

A kezdetek egy erősen másik korszakba nyúlnak vissza. A zenekar még a rendszerváltás előtti középiskolai gyökerekből nőtt ki oda, ahol most tart. Nehéz pontos dátumokat mondani, mert egy folyamatról beszélünk, de kb. 89-től létezik a Bíborszél zenekar. 

A középiskolás zenekaroknak kétféle útja lehet. Egyrészt szétszéled a továbbtanulás kapcsán, (ez a gyakoribb) vagy együtt marad és egy érettebb alkotói fázisba lép. Jelen esetben ez utóbbi valósulhatott meg.  Voltak tagcserék is, amik ennyi idő alatt szinte törvényszerűen bekövetkeznek.  Anno az átütő sikert az ÁB Pop Rock Fesztiválos győzelem hozta meg a zenekarnak, innen datálható az az út, amin a zenekar azóta is jár. Híd a popularizmus és az igényesség között. Amit nem láthatnak azok akik kedvelik a zenekart az az, hogy nagyon sok munka van a zenélésben. Minden nap több óra gyakorlás, rendszeres próbák, dalszerzés, stúdiómunka, szervezés, CD gyártás, fotózás, klippforgatások. Ez csak úgy működhet, ha egyfajta alázattal viseltetik az ember a zene és a társai felé egyaránt. Jelenleg  Fábián Zsolt Kacsa,  mint őstag az énekes és szövegíró, Horváth Balázs gitár (szintén nagyon régen tag) felel a zenei rendezésért, hangszerelésekért, dalokat ír, vállán viszi a produkciót, időrendileg én következem: Tóth Szabolcs, basszusgitárral. Ezen felül a szervezési feladatokból  és az adminisztrációból veszem ki jelentősebben a részemet. A dobok mögött egy jó barátunk Bodnár Balázs, ül, aki egy nagyon tehetséges és képzett zenész.

Honnan jött a Bíborszél elnevezés? A jelenlegi tagok mindegyike miskolci kötődésű?

Akkoriban nem voltam még tag, de a srácok szerint csak jól hangzott. Egyébként semmi baj vele, az ország szinte minden részén ismerik ezt a nevet.

Kacsa jelenleg Budapesten él és dolgozik, de nem kérdés, hogy miskolcinak vallja magát.  Horváth Balázs a Martintelepen él, én a belvárosban, igaz a szülőfalum Onga, így nagyobbrészt ongainak titulálom magam. Bodnár Balázs egri, de ide járt a Bartókba zenesuliba, itt zenél sok éve, már akkor is játszottunk együtt, amikor én az Evitában helyettesítettem. Most Mezőkövesden él, de hazajár Miskolcra.

225121_pic_600x500.jpg

Hol és mikor volt az első fellépésetek? Cserélődtek azóta a bandatagok? Melyikre emlékszetek vissza a legkedvesebb emlékként?

Az első fellépésre én ugye nem emlékezhetek, de, mivel a jelenlegi felállás talán a legerősebb a zenekar történetében, ennek a korszaknak az időszaka számít talán leginkább. Szerencsére nagyon sokat tudunk színpadra állni, nehéz ezek közül akármelyiket kiragadni, hiszen érezzük az őszinte szeretetet ami a közönség felől áramlik. A legkisebb hely is jó érzés, de az is mámorító, amikor az ember lenéz a színpadról és csak a tömeget látja. Vagy amikor először játszottunk a stadionban egy meccs előtt és 13.000 ember volt ott....húúú...mind jó! Ami talán még kiemelhető, hogy bárhol is játszunk az országban, látom, hogy a közönség tudja a dalokat, éneklik. Ami visszaigazolása annak a minőségi mondanivalónak ami szerintem a zenekar sajátja. Sokáig nem foglalkoztam csak a zenei résszel, koncerten is koncentrálni kell. Aztán a neten keringett pár dalszövegünk és szembesültem vele, hogy milyen értékes munkát végez Zsolt. Volt, amit megkönnyeztem, pedig vidám alkat vagyok és extrém érzelgős meg tuti nem, de mégis.

A tagcserékről röviden meséltem már, volt, aki abbahagyta, volt, aki a család miatt kevesebbet vállalt. Van, hogy a világkép nem egyezik. De bármi történt, többször voltak már régi tagok koncerten, és ez azért szerintem jelképez egy korrekt, jó viszonyt.

biborszelhangositas.jpg

Melyik év/album/dal hozta meg nektek az igazi áttörést? Mikor éreztétek úgy, hogy „hoppá, az emberek már dúdolják a dalainkat”, mond nekik valamit a Bíborszél név, esetleg megállítottak, felismertek titeket az utcán.

Ez erősen két időszakra tagolódik. A '91-es siker országos jelentőségű volt. Akkor azonnal az első vonalba került a csapat. 2-3 évig ez a lendület kitartott, majd a katonaság és a nem megfelelő menedzselés miatt erősen visszaesett a zenekar. Volt, hogy csak műhelymunka folyt, aktív koncertek nem igazán. A visszatérést kb. 10 évvel ezelőttre tehetjük, amikor a zeneszerzés újra kiegészült a koncertekkel. Az új tagok új lendületet is hoztak és ez így is van jól. Ez a lendület vitte tovább a zenekart a siker felé. Szerintem ismernek minket, ha nem is elsőre, hiszen ehhez a TV-ben kellene sokat szerepelni. Lehet nem is baj ez. Ugyanakkor megtalálnak minket a rajongók. Az internet ebből a szempontból nagy előny. Egyszer egy kis rádiónál dolgoztam. Csináltam egy elég mély interjút Geszti Péterrel, a zenei dolgairól mesélt. Elmondtam, hogy zenélek és hogy Bíborszélben. Tudta miről is van szó, képben volt, pedig azért nem az ő szintje.

Mi a civil foglalkozásotok? Mennyire nehéz összeegyeztetni a hétköznapi életeteket a zenekarral?

Ketten civil foglalkozást űzünk a zene mellett. Kacsa egy autóalkatrész kereskedő cégnél van, sok éve már. Jómagam pedig egy telekommunikációs cégnél dolgozom üzletkötőként. A két Balázs pedig zenetanár.

Ezzel együtt hiperkomolyan vesszük a zenélést. Jómagam több órát gyakorlok minden nap.  Képzem magam, hiába, nem vagyok már 17 éves. Ez egy szerelem és függőség egyszerre. A szomszédaim aranyosak, kedvesek, jól viselik, ha már kora reggel vagy akár este nekiállok gyakorolni. Igaz, igyekszem velük korrekt lenni hangerő tekintetében.

Térjünk ki egy kicsit a Miskolc című dalotokra, hiszen egy olyan lokálpatrióta slágert sikerült letennetek az asztalra, ami az identitástudat szempontjából már egy lapon említenek az Edda dalaival, vagy a P. Mobil Acélvárosával.  Sok olyan hozzászólást is olvastam, hogy fehérváriak és budapestiek is szeretik, úgy, hogy semmi kötődésük nincs a városhoz. A Miskolcról egyéb okok miatt elköltözött embereknek pedig egyenesen a himnusza lett. Ki írta meg a dalt? Mi akartatok eredetileg üzenni ezzel a dallal? Gondoltátok, hogy ekkora sikere lesz?

A Lokálpatrióta egyesület pályázatára készült el ez a dal.  Volt vita, hogy legyen vagy ne legyen, szerencsére lett. Szerintem jól sikerült és ki tudja fejezni azt, amit mi gondolunk és amit az emberek is gondolnak erről a városról. Elég sok visszajelzést kapunk, nagyon sokan saját videót vágtak a dalra. Szerintem amit egy dal adhat  az embereknek ez azt megadja. A szerzők Horváth Balázs zene és Kacsáé a szöveg. Jómagam mint producer vettem részt ebben a projektben, illetve a pályázati részt csináltam. Azt hiszem, beváltotta a hozzá fűzött reményeinket.

maxresdefault.jpg

Hogy jött a kapcsolat a Diósgyőrrel? Sokan a DVTK meccs előtti koncerteteken ismertek meg titeket először, és én is mindig ezt a számot hallgatom meg, mielőtt elindulok meccsre, amolyan doppingként. Milyen érzés volt több ezer Diósgyőr szurkoló előtt játszanotok? Jártok ki egyébként is meccsekre? Mit gondoltok a csapat jelenlegi szerepléséről?

A csapat keresett meg minket amikor a dal már elég ismert lett ahhoz, hogy ne lehessen nem figyelembe venni. Úgy látjuk egy profi stáb dolgozik a csapat körül. Jó az együttműködés, szívesen megyünk játszani, ha esik, ha fúj, vagy ha rohadtul hideg is van. Sok szurkoló kezdett járni koncertre is, kialakult egy kisebb keménymag, ami jót tesz a buliknak. Jómagam nem vagyok egy meccsre járó ember, de Kacsa nélkül nem nagyon van Diósgyőr mérkőzés, bárhol is játsszon a csapat. Ugyanakkor teljesen képben vagyok a tabellával, követem az eredményekkel. Amit imádok, hogy egészen közelről találkozhattam a játékosokkal. Látom milyen lazák és közvetlenek, talán egyszer egy haverság is összejöhet.

Ahogy nézem a honlapotokat, egyre több fellépésetek van, ami az egyre nagyobb népszerűségeteket jelzi. Hogy bírjátok ezt erővel? Önmagatokat menedzselitek még mindig? 

Ez valóban így van. A legjobb évünket zártuk 2014-el, bár túlterheltnek nem érzem magunkat. Úgy nehéz ha dolgozol és zenélsz. Ha még több bulink lenne el lehetne gondolkodni azon, hogy átállunk a zenélésre teljesen. De ez egy pici ország, sok playback sztárral, nem könnyű megélni ebből szerintem. Talán jobb józannak maradni és kevesebbet, de igényesebben színpadra lépni. Volt időszak, mikor volt menedzserünk, de működik nélküle is.  Ez egy nehéz kérdés, vannak érvek emellett és ez ellen is. Egyenlőre van még kapacitás arra, hogy magunknak oldjuk meg. Egy erős kapcsolati tőkével bíró menedzser meg nem biztos, hogy dolgozna velünk. Ez a komaság országa is kissé, de mindegy is, mert egyenlőre nem kell döntsünk erről.

biborszelhangositas2.jpg

Milyen a kapcsolatotok a jelenlegi városvezetéssel? Mit gondoltok, jó irányba halad-e a város? Mik azok a pozitívumok és negatívumok, amiket ki tudnátok emelni az utóbbi évekből? Persze, a dalban már valahol megfogalmaztátok, de mégis mik igazán Miskolc értékei, amik megkülönböztetik a többi várostól?

Politikával nem foglalkozunk, de mondhatom, hogy korrekt a viszony a várossal, elsősorban a kulturális intézményekkel. Nehéz megmondani, hogy jó-e az irány, ez csak később fog kiderülni. Szerintem ennek a ciklusnak a végére kiderül, és őszintén remélem, hogy sikeresebb lesz Miskolc mint korábban volt. Nem azért, mert bárkinek drukkolnék, hanem mert mindenkinek drukkolok. Miskolc és a térség értékei egyértelműek. Gyönyörű helyen élünk. Az északi emberek szerintem kedvesek, nyitottak, barátságosak. Tudom, hogy így van. Sajnos, a munkalehetőségek hiánya miatt sok fiatal elvándorolt már. Mindenkit nem lehet visszacsábítani, de remélem, hogy bővül majd a munkaerőpiac és ez itt tartja majd a felnövekvő ifjakat. Szerintem még 1-2 nagyobb munkaadót kellene valahogy idecsábítani és ez pont átbillentené a várost arra a szintre, ahol már jobbak a kilátások. Kell egyfajta társadalmi összefogás is ehhez. 

Mit gondoltok, hol van a helye a zenekarnak jelenleg a mai magyar zene képzeletbeli térképén?

Szakmailag, szerintem az első felében. Van még hová fejlődni, de nem állunk rosszul. Az élvonalba betörni csak erős szponzorokkal vagy erős kapcsolatokkal lehet. Mi tesszük a dolgunkat, fejlődünk, írjuk a dalokat. Keressük a friss hangzást. Megpróbáljuk kiaknázni a jó hangszeres képességeinket. Meglátjuk mire lesz elég.

Játszunk el a gondolattal. Hol lesz a Bíborszél zenekar 5 év múlva? Mik a hosszú távú céljaitok?

Reméljük, hogy lesz Bíborszél zenekar. Most megpróbálunk egy új lendületet venni. Nem is biztos, hogy csak rajtunk múlik, hogy hová tudunk eljutni.

biborszel.jpg

 Köszönöm, hogy a rendelkezésünkre álltatok, és sok siker kívánunk a továbbiakban! Végezetül: mit üzentek Miskolcnak?

Inkább köszönetet mondanánk azért a figyelemért amit kapunk! Azért a sok szeretetért, amit felénk sugároznak néha teljesen ismeretlen emberek. A lelkünk szerintem rendben van, már csak egy kis szerencsét kellene hozzá találnunk!

 

Szólj hozzá

rock miskolc zenekar aktualis bíborszél