2015. máj 14.

A békességet nem a tengerparton kell keresni - Miskolc egy kívülálló szemével

írta: Miskolc régen és ma
A békességet nem a tengerparton kell keresni - Miskolc egy kívülálló szemével

Mit adhatott Miskolc? Az elmúlt három évben, amióta itt vagyok, a szerelmet, az első igazi munkahelyet, az első repülést, és még sorolhatnám naphosszat. Csupán három éve élek itt Miskolcon, így arról nem sokat tudok, hogy milyen volt az élet ezelőtt. De kezdjük talán a legelején. Békés megye szívéből kerültem fel Egerbe főiskolára, ahol a kommunikáció tanszék padjait koptattam. Ott ismerkedtem meg a párommal, akit ideköt a család, így amikor elvégeztem az iskolát, szinte teljesen magától értetődő volt, hogy itt kezdem el a nagybetűs életet. Munkába állni szerencsére nem volt nehéz, hamar találtam állást, bár közel sem a szakmámban. Ebben a cikkben nem az a cél, hogy egy konkrét helyet mutassak be az olvasónak, inkább azt szeretném vázolni, hogy mik azok, amiben Miskolc jobb, vagy rosszabb, mint más városok. Mindezt persze pusztán szubjektív megítélések és empíriák alapján.

Az elmúlt három évben rengeteg benyomást kaptam a várostól, a környéktől, az itteni élettől, az emberektől, vagy éppen a természettől. Amit azonban elsőnek meg kell, hogy említsek, az, hogy az itt élők hajlamosak elfelejteni, hogy milyen gyönyörű helyen élnek. Emiatt sajnos keveset is foglalkoznak azzal, hogy ezeket az értékeket megőrizzék, vagy részt vegyenek a város rehabilitációjában. Számos olyan pontja van a városnak, amit kis odafigyeléssel, vagy összefogással szebbé lehetne tenni. Sok helyen vannak kisebb szervezetek, akik folyamatosan apróbb szervezkedéssel építik-szépítik a saját településüket. Régebben Békéscsabán és Gyulán, vagy Egerben is voltak olyan megmozdulások, amelyeken az emberek összegyűltek és egy-egy rosszabb állapotban lévő helyet rendbe tettek, virágot ültettek egy elhanyagolt téren, vagy szemetet szedtek a város peremén, vagy egy-egy tulajdonos nélküli épület-lakóház környezetét tették szebbé. Ezeket személy szerint hiányolom az itteni emberekből. Az ilyen megmozdulásoknak olyan közösségformáló ereje van, amit nem lehet megingatni, az ilyen megmozdulások szülik az igazi lokálpatriótákat, akikre véleményem szerint Miskolcnak nagyon is szüksége van. Ami miatt viszont a miskolciak nagyon kényelmes helyzetben vannak, az hogy rengeteg gyönyörű hely van a környéken, amit nem elég egyszer megcsodálni és minél többször látja az ember, annál jobban beleszeret a helybe. Emiatt talán kevésbé érezhető az imént említett hiányosság, de valójában a város képén még van mit javítani. Én nagyon szeretnék úgy büszke lenni arra, hogy miskolci vagyok, és hogy mások is büszkék legyenek arra, hogy miskolcivá lettem. Van mit tenni és kell tenni azért, hogy Miskolc igazi nagyváros legyen és ne csak Magyarország térképén legyen jelen!

Sokan álmodoznak szebb életről, vagy arról, hogy szebb helyen szeretnének élni, de felmerül bennem a kérdés, hogy miért? Sajnos az igazi magyar mentalitás a helyiekben valamiért hatványozottan van jelen és nem veszik észre azt a szépséget, ami körülveszi őket. Sokan sajnálkoznak, hogy nem tehetik meg, hogy elmenjenek a tengerpartra, hogy lazítsanak egyet a beach-en, elővegyenek egy könyvet és közben koktélt szürcsöljenek. Soha nem gondoltak bele abba, hogy ezt az érzést nem a tengerparton kell keresni. Ha csendre és békességre vágyunk, szinte bármerre elindulhatunk Miskolcról, néhány percre megtalálhatjuk a nyugalmat. A tengerpartot le lehet cserélni az igazi természetre, gondoljunk csak a Bükkre, Zemplénre, a könyv természetesen itt sem üldözött dolog, és én személy szerint a koktélt bármikor elcserélném egy jó pohár Tokajira. Kérdem én, kell ennél több?  A békességet nem a tengerparton kell keresni.

lilla.PNGA Szinva és Garadna találkozásánál épült Lillafüred a Szeleta-tetőről (Fotó: Wikipédia)

Visszakanyarodva Miskolc életéhez, lüktetéséhez, meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy a hírekben szinte mindig a bűnügyi résznél kerül előtérbe a város, egész egyszerűen ez nem fedi a valóságot. Nem szabad tagadni, hogy itt nagyobb számban fordul elő a bűnözés, de a kulturális értékeket sem hanyagoljuk el. Gondoljunk csak bele, hogy épp a napokban lépett fel nálunk a híres Kobajasi Kenicsiró, vagy elmehetünk minden év júniusában az operafesztiválra. A kultúra nagy erőssége a városnak, illetve látszik, hogy ebben nem tűr ellentmondást és nem enged abból a célból, hogy az ország legnagyobb kultúrvárosa legyen. Minden adottsága megvan hozzá, és az emberek is nyitottak a jó dolgokra, ez látszik minden rendezvényen. Persze nagyváros lévén nem is engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem próbál meg kulturális értéket teremteni. Szerencsére ezen a téren nagy a verseny a vidék nagyvárosai közt, de bízom benne, hogy előbb-utóbb a kultúra szó hallatán hamarabb jut majd eszünkbe Miskolc, mint Pécs, vagy Szeged.

szinhaz.PNGMiskolci Nemzeti Színház (Fotó: hír24.hu)

Szólj hozzá

aktuális miskolc bükk aktualis miskolcadhatott