2015. jún 08.

Múltidézés a belvárosban

írta: david.b
Múltidézés a belvárosban

A nyári szezont idén a belvárosi régiségvásár nyitotta, nagy sikerrel és rengeteg látogatóval

Június eleje van, ami sok szempontból örömteli, ez a nyár első hónapja, nem sokára kezdődik a nyári szünet, a fesztiválszezonig sem kell már sokat aludni, lassan vége a vizsgaidőszaknak, érettséginek és Miskolcon sem maradhatott el a hagyományos hó eleji Régiségvásár.

img_20150607_105859.jpg

A vásár idején a Kossuth szobor is új funkciót kapott (fotó: Balázs Dávid)

Ha valaki a hónap elején idelátogat, akkor mindenképpen ki kell néznie a régiségvásárra, hiszen van benne valami romantikus, valami megfoghatatlan vonzerő, ami nemcsak az időseket, hanem a gyerekeket, és egész családokat elcsábít. Itt mindenki találhat valami izgalmasat, ami miatt emlékezetes lesz számára a vásár, legyen az egy régi gyerekkori játék, vagy könyv, akár egy retro dísz, vagy egy felújított moderné varázsolt bútor. Aki kiskorában a nagyszülei padlásán kutakodott valaha, az minden bizonnyal talál itt olyat, amit anno a padlás rejtekében is fellelhetett.

kepkivagas.PNG

A belvárosi sétálóutca 2013 óta nyújt helyszínt az alkudozni vágyó „kincsvadászoknak”, előtte a Centrum áruház mögötti parkoló volt az otthona. 2013 áprilisában egy önkormányzati pályázat elnyerését követően az EXPO-LOGIC Kft. szervezésében áthelyezte a vásár székhelyét  és azóta a város fontos turisztikai- és marketing eseményévé nőtte ki magát a havi rendszerességgel megrendezett dzsembori.

3.PNGA júniusi vásár minden eddiginél nagyobbra sikeredett, ami mindenképpen jót tett a belváros arculatának. Rengeteg árus és a látóhatáron túlnyúló emberáradat hömpölygött végig a sétálóutcán és a keresztutcákon.  Most először nem a villanyrendőr volt a vásár kezdőpontja, hanem egészen a Centrum áruházig pakoltak az árusok. Persze nemhiába volt ennyi árus, hiszen a vásárlók is szép számban összegyűltek erre a napra. Azt nem lehet tudni, hogy a vasárnapi zárvatartás, vagy a kifejezetten szép idő, vagy egyszerűen az egyre növekvő népszerűség volt a nagy érdeklődés oka, de talán ez így utólag nem is releváns. Aki viszont végigment az árusok végtelen során, az egészen biztosan talált magának olyan kincset, amit egyszerűen nem hagyhatott ott. Szinte mindenkinél lehetett látni valamit, akár egy régi karórát, könyvet, kislámpát, kaspót, akár egy ütött kopott – talán már 50 évesnél is idősebb – plüssmackót. Sokan csak nézelődni indultak, vagy csak beszélgetni a rég letűnt korról, amit az árusok portékái idéztek. Volt, aki arról mesélt, hogy amikor még a rádió volt az egyetlen tömegkommunikációs eszköz az újság mellett, akkor nekik is egy olyan Sokol rádió nyitotta meg a szocialista világ kapuit, mint amit éppen az eladó kínált és volt olyan is, aki még sosem látott hasonlót, mert neki már az okostelefonján van rádió, de azt sosem hallgat.

img_20150607_113556.jpg

A végeláthatatlan vásárlóerő (fotó: Balázs Dávid)

Az árusok portékái is rendkívül sokszínűek voltak: a hagyatéki felvásárló-viszonteladótól kezdve az egyszerű idős néniken, a lexikon-, illetve könyvárusokon keresztül a hamis márkát árusítóig mindenki talált olyan eladót, amilyet csak el tud képzelni. Lehetett találkozni ékszerárusokkal, népviseletbe öltözött zenészekkel, fiatal festőművészekkel, vagy éppen az önmagát szakértőnek beállító órásmesterrel is, így azt lehet mondani, hogy a miskolci agglomeráció tökéletesen felvonultatta a saját jellemzőit a kínált árukon keresztül. Ami fontos, itt mindenki néhányszáz forintért talál valamit, amire már régóta vágyik, vagy egyszerűen csak annyira nevetségesen olcsón adják, hogy nem lehet otthagyni. Az alkudozásnak pedig itt hagyománya van. Minden árus elvárja, hogy faragjunk az áraikból, egyesek eleve átadják a kezdeményezést a vevőnek, egyesek a hasukra ütve mondanak egy árat, de máris megjegyzik, hogy tudnak kedvezményt adni, csak most, csak nekünk.  A könyvárussal lehet úgy alkudni, hogy a saját árát viszi lejjebb. Hogy lehetséges? Ehhez, a beszélgetést idézném:

-Mennyibe kerül ez a három könyv?
-Darabja 500.
-Ezt a kettőt adja 300-ért?
-Adom, akkor az 1100. Áhh legyen egy ezres!

Elvégre mindent a vásárló elégedettségéért, írják a nagy marketing könyvek. Itt azonban ez hatványozottan igaz. Mint ahogyan itt igaz az is, hogy itt mind az eladó, mind a vásárló jól jár, ha az üzlet létrejön.2.PNG

img_20150607_104448.jpg

Az idő megállt egy-egy pillanatra, ha valaki elmélyedt a keresgélésben (fotó: Balázs Dávid)

Így aki szeretne bepillantást nyerni a borsodi életbe, hogy milyen lehetett itt az élet régen és milyen ma, annak mindenképpen érdemes megnézni a lassan nemcsak a régióban elhíresült Régiségvásárt. Hogy mikor teheti meg? Minden hónap első vasárnapján. És még csak nem is kell aggódni, ha valakinek még nem jött meg a fizetése, a kincseket itt fillérekért adják. A vásár jelszava pedig: ALKUDNI KÖTELEZŐ!

img_20150607_105016.jpg

 

Tetszett a cikk? Úgy érzed, Te is tudnál írni hasonlót? Lenne egy jó témád? Jelentkezz szerkesztőnek a miskolcadhatott@gmail.com e-mail címen, vagy facebook oldalunkon privát üzenetben! 

Szólj hozzá

aktuális belváros széchenyi aktualis régiségvásár