2015. dec 19.

Egy különös kávézó az Avason

írta: Miskolc régen és ma
Egy különös kávézó az Avason

Középkorú férfi áll meg a Szentgyörgy út 44. szám előtt, érdeklődve olvassa az ablakára ragasztott feliratot. A hányattatott sorsú helyiség a rendőrség és a Bázis söröző szomszédságában volt már fényképész szalon és zöldséges is, de az utóbbi időkben leginkább üresen, kihasználatlanul állt. Egy éve azonban kikerült rá a felirat: Avasi Közösségi Kávézó.

- Elnézést, mégis, mi ez a hely? – kérdi tőlem kissé félénken.

- Ez egy közösségi kávézó, egy civil szervezet hozta létre az avasi embereknek, miután megkérdezték az itt lakókat, és sokan jelezték, hogy hiányolnak egy közösségi teret, ami nem kocsma, de bárki összeülhet benne az ismerőseivel. Többen közülük segítettek a felújításában, és részt vesznek most is a működtetésében. Kulturális programokat szervezünk, nyelvi klubokat, irodalmi esteket, kézműves foglalkozásokat. De, ha valaki egyszerűen csak szeretne meginni egy kávét, leülni és beszélgetni, vagy épp nyugodtan elolvasni egy újságot, azt is szeretettel várjuk.

kavezo1.JPGKarácsonyi koncert

- Ez mind ingyen van?

- Igen is, és nem is. Bárki bejöhet, a programoknak, de még a kávénak sincs szabott ára, ám aki úgy érzi, hogy szívesen részt venne a közösségépítésben, hozzá tudna járulni a tudásával, képességeivel a kávézó működéséhez, annak köszönettel elfogadjuk a segítségét. Aki pedig nem, az némi adománnyal támogathatja a helyet.

- Nézegettem már többször, de nem tudtam, mi ez.

- Szeretnénk, ha ez a hely bekerülne az avasi köztudatba, ha az emberek elgondolkodnának azon, hogy mi az, amivel segíthetik egymást. Az alapvető gondolatunk az, hogy egy közösség mindig erősebb, mint a tagjai külön-külön, és szeretnénk, ha az avasiak össze tudnának fogni, meg tudnák fogalmazni a saját problémáikat, és ezek megoldásáért közösen tennének is. Arra építünk, hogy az ember, ha akar, változtathat a saját életén, és ehhez ne féljen akár mások segítségét kérni. A fő elvünk a kölcsönösség: mindenki azzal járul hozzá a közösséghez, amivel tud, cserébe viszont számíthat a többiekre.

kavezo2.JPG„Beugró” improvizáció

- Gondolod, hogy ez működhet? Az emberek annyira bezárkóznak, a maguk bajával vannak elfoglalva, nem érdekli őket még a másé is.

- Igen, nehéz valakit kimozdítani az elzárkózásból. Nehéz rávenni arra, hogy bízzon másokban, hogy elhiggye: egy működő közösségből haszna származik. Azt gondolom, ha valaki látja, hogy nincs egyedül, elkezd bizakodni. Szerintem az emberekben megvan az igény a közösségi életre, és megvan a jóakarat is, az adni vágyás. Talán csak eltemették magukban, nekünk pedig abban kell segítenünk, hogy ez a felszínre kerüljön. Hosszú, fáradságos munka ez, de megéri.

- Kívánok maguknak sok sikert hozzá! Tényleg jó volna, ha jobban összefognának itt az emberek. Majd én is átgondolom, hátha tudok valamiben segíteni.

Azzal elindult lefelé, én pedig a hűvös estéből beléptem a kissé bohém, „termékeny káosz” stílusban berendezett, de barátságos meleget árasztó kávézóba. Reméltem, hogy nem az iménti úr volt az egyetlen, aki érdeklődik iránta, elvégre itt az embernek nem kell többet adnia semmiért, mint amennyit szívesen ad.

 

Keresztury Ágnes

 

Szólj hozzá