2016. feb 24.

A jelképes Miskolc

írta: david.b
A jelképes Miskolc

A mai világban, ahol a piacgazdaság mozgat mindent, természetes, hogy az önkormányzatok is igyekeznek értékesíteni a „portékájukat”, esetükben ugye magát a települést. Ehhez pedig vonzóvá kell tennie azt, és persze kell egy jó brand, illetve ami ennél talán még fontosabb, egy erős jelkép, egy olyan dolog, ami beleivódik az emberek tudatába, amire büszkék lehetnek. Ebből a szempontból szerencsések vagyunk, hiszen Miskolcnak lehetősége van a válogatásra, de így sem könnyű megtalálni az igazit. A villamos, Lyukóbánya, Vasgyár, Avas, Lillafüred, Tapolca, DVTK mindnek megvan a híre az országban, de mégsem ezek azok, melyekből végül a városvezetés merített a jelkép választásakor. Ebben az írásban megnézünk néhány miskolci jelképet és megpróbáljuk értelmezni őket.

A logók elődei a címerek, természetesen Miskolcnak is van. Nem is egy. Egészen pontosan 23, igen huszonhárom darab. Ebből egy a város címere, a maradék 22 pedig a különböző városrészeké, mint a Belváros, Kilián, Alsóhámor, Tapolca, Martin-kertváros, vagy épp Diósgyőr.  Egyébként a város címere először az 1300-as évek végén jelent meg, majd később az uralkodók változásával együtt a címer is többször megváltozott. Végül ezek alapján készítették el a jelenleg is érvényes címert 1909-ben.

miskolc_cimere.jpg

A városi címer

 

Sajnos manapság a címerek nem túl divatosak, mivel viszonylag bonyolult az ábrázolásuk és ebből fakadóan nehezen megjegyezhető, emiatt pedig nem erőlteti a város. Pedig valójában érdemes lenne több helyen is megmutatni, mivel ez identifikálja Miskolcot és ez az, ami a kezdetekig visszanyúlik.

A város egyértelműen legmonumentálisabb jelképe a Vasgyár. A múlt század közepén az országra erőltetett állami iparosítás egyik legnagyobb eredménye a hatalmas területen elhelyezkedő gyár mai hanyatlása. Bár a manapság Miskolcot egyöntetűen definiálják Acélvárosként, ez a kijelentés nem állja meg a helyét. Hogy miért? Mert eredetileg Ózd lenne maga az Acélváros. Persze ezt a csúf nevet nemcsak Miskolc viseli, hanem Dunaújváros is, ahova a szocializmus idején kényszerítették a vasipart. Bár Miskolcon nem az '50-es években került előtérbe a fémipar és a gyár sem akkor került kiépítésre, az addig felépített fejlesztések államosítása mindent megváltoztatott és új fejezetet nyitott a város ipartörténetében.

12208426_944397522317571_524596617160414624_n.jpg

A vasgyár(Forrás: Facebook)

 

Ez az, ami miatt az Acélváros név, vagy jelző nem állhatja meg a helyét. Hogy Miskolcot nem torzította el oly mértékben a kényszer-iparosodás, hogy ez legyen az egyetlen ágazat, amiből a település megélhet. Több szektorban is volt lehetőség, mint például a könnyű-, élelmiszer-, vagy épp a vendéglátóipar. Így az Acélváros, mint fogalom csupán Miskolc egy oldalát mutatja meg, ezáltal nem lehet jelkép.

Az elnevezés egyébként mélyen visszanyúlik, egészen az 1970-es évekig, mikor a rock virágkorát élte a városban, fesztivált rendeztek itt, és az Edda is ezekben az időkben lépett színre. Ekkoriban született meg a P.Mobil slágere az Acélváros, mely nem meglepő módon Miskolcról szól, így pedig könnyen beleégett a köztudatba, hogy Miskolc maga az Acélváros!

Azonban létezik még valami, ami miatt nem lehet ez a jelkép és ennek oka nem marketing-, vagy közgazdasági szempontokat vesz figyelembe. Ez mélyen az emberekben rejlik. Az indok pedig egész egyszerűen az, hogy a vasgyár ma minden miskolcinak egy negatív szimbólum. Sok helyen olvasni, hogy az emberek egyfajta tumorként tekintenek a város testén élősködő vasgyárra, de pesszimistább nézetek szerint a város szíve volt ez, ami lassan megbetegedett, majd később leállt, így megállítva a városi gazdaság pulzálását. Egy szó, mint száz a vasgyár a múltat szimbolizálja, egy letűnt kort, amire nem mindig szívesen emlékszünk vissza, Leninre vagy december 4-re(ezek nevét viselték az üzemek), a tönkrement bányaüzemre, vagy egyszerűen a szocializmusra. Az Acélváros lényegében a szocializmus emlékét őrzi. Ha további érdekességekre vagy kíváncsi a Vasgyárról, katt ide.

Nézzük tovább, mi jöhet még szóba, ami a jelképeinket illeti? Hát persze, hogy az Avasi kilátó! Maga a kilátó létezése nagy múltra tekint, egészen az 1900-as évek elejéig, pontosabban 1906-ra. Ekkor állítottak egy fából készül kilátót, melyet Rákóczi Ferencről neveztek el, kifejezve a város tisztelgését az akkori évben Kassára szállított egykori főnemes előtt. A mai formáját a ’60-as években kapta, Hofer Miklós fiatal építész (aki sajnos 5 évvel ezelőtt elhunyt) tervei alapján. Bár az épület szinte egésze vasbeton szerkezetből áll, mégis eltér a szocreál egyszerűségtől, maga a forma és a kivitelezés a mai napig egyedülállónak számít. Tulajdonképpen egy igazi építészeti remekműről beszélhetünk. Az épület manapság sajnos nem örvend akkora népszerűségnek és a mindennapos túlélését is csupán időszakos restaurálásokkal tudják megoldani. Bár vannak tervek a tv torony hasznosításáról, modernizálásáról, ezidáig sajnos egyik tervet sem sikerült megvalósítani. Nem könnyű egyébként a kilátó helyzete és ez pont annak köszönhető, amiben éppen a varázsa rejlik. Az egyediség. Mivel nem egyszerű épületről beszélünk, hanem egy egyedi megoldásokkal kivitelezett alkotásról, ahol mindennek megvan a maga funkciója, ezért nem lehet a külsején változtatni. Példának okáért a lépcső is fontos tartószerepet tölt be annak ellenére, hogy légies könnyedséggel úszik fel az oszlop mentén az alsó kilátó szintre. Sajnos statikailag az is kivitelezhetetlennek bizonyult, hogy az oldalára liftet építsenek, akadálymentesítés céljából.

forras_artportal_hu.jpg

Az Avasi kilátó egykoron (Forrás: artportal.hu)

 

Tulajdonképpen az Avasi kilátó kultikus jelképpé nőtte ki magát a szocializmus alatt és azóta is igyekszik tartani magát ebben a státuszban, azonban ezt ebben a formában nem könnyű fenntartani, vagy inkább lehetetlen. Sajnos a kilátó elavult, a presszó évek óta zárva és nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben ez változni fog, ezért lassan, de egyre biztosabban ez a művészeti szempontokból sem utolsó kreáció (bár a mai szemnek már korántsem annyira szép, mint inkább csúnya és elavult) is a vasgyár nyomdokaiba lép.  

Ami miatt azonban a mi kilátónk nem tudja maradéktalanul betölteni a város jelképe szerepet, ismét az emberekben keresendő. Van ugyanis ebben a toronyban valami, ami miatt sok itt élő nem tud igazán megbarátkozni vele. A szocializmus idején ez is egy olyan dolog volt, amit ráerőltettek az emberekre, illetve a rendszerváltás utáni tanácstalanság a városvezetés részéről, hogy hogyan is hasznosíthatnák, ezek együttese kialakított egy bizonyos távolságtartást az emberek és a kilátó között. Kialakult egy burok, ami mögé rejtik-rejtőzik, mert egy kicsit talán szégyellik, de ezzel együtt védik is a modernizációtól, változástól. A kilátó is egy szocializmus által hátrahagyott emlék, valahol az elnyomást, a negatív múltat szemlélteti az idelátogatókkal és az itteniekkel egyaránt.  Persze nem mindenki van ezzel így, de egy városi jelkép mégsem lehet megosztó.

imc-logo.jpg

Egy alternatív logo-terv Miskolcról

Miskolc keserű sorsát jelképezi a vasgyár és valamilyen szinten a kilátó is és ma inkább a tehetetlenség szimbólumaivá nőtték ki magukat, ezért az itt élők számára nem kívánatosak. Emiatt is döntött úgy a városvezetés, hogy újabb, modernebb, nemesebb jelképet emel a városiak számára, amire méltán lehetünk büszkék, amitől az idelátogatónak sem támadnak keserű gondolatai. Ezen a vonalon 2012-ben indultak el városunk vezetői, és azóta is teljesen új arculatot próbálnak felépíteni Miskolcnak. Ez az arculat igyekszik minden olyan elemet felölelni, amely a mai Miskolcot jellemzi, az itt élőket körülveszi és összeköti. Ilyenek a természet (a Bükk nyújtotta adottságok, mint a hegy, a víz, az erdő) és a központi elem, a Diósgyőri vár. Persze mi sem volt egyszerűbb, amikor választani kellett, hiszen a vár a dicső-, ezer éves múltra tekint vissza, és ott van, ahol sokan élnek. Az első emlékek egészen Árpád vezérig mutatnak vissza, amikor is néhány kéziratban említést tettek róla. A várat a mai formájában 2014. augusztus 20-a óta tekinthetik meg a látogatók, de a közel 3 milliárd forintos támogatásból a közeljövőben is folytatódnak a rekonstrukciós munkálatok és a tervek szerint megközelítőleg olyan lesz, mint az 1500-as évekbeli vár. Az alábbi videon ezt is meg tudjuk tekinteni: katt ide!

10438169_944395355651121_4785940790113873481_n.jpg

A Diósgyőri vár jelenleg (Forrás: Facebook)

 

Úgy tűnik a városvezetés jó munkát végzett, amikor a várat választotta az új jelképnek és ehhez persze hozzájárult az is, hogy a restaurálási munkálatok is rendben zajlottak, így érezhető, hogy az emberek is elfogadják, szeretik a város új, rendkívül barátságos és nyitott arculatát. Persze az üzleti szemlélet nálunk rejt magában veszélyt, mert az emberek nem szeretnék, ha valamit ismét lenyomnának a torkukon. Ennek ellenére nem félek azt mondani, hogy a legjobb döntést hozták, amikor a Diósgyőri vár mellett határoztak, és az is örömteli, hogy az elfogadás is könnyen ment a társadalom oldaláról, viccesen mondhatnánk, hogy végre valami, amiben mindenki egyetért.

Azonban amellett, hogy a vár szimbólummá nőtte ki magát, kellett egy fő arculati tényező, egy logó, ami könnyebben „emészthető”, mint a címer, mégis beazonosíthatja a várost. Amivel „szignózhatják” a rendezvényeket, amellyel az egységet sugallhatjuk a turistáknak, mert minden fontosabb eseményen találkoznak vele a látogatók.  Gondolok itt a fesztiváloktól kezdve a sporteseményeken át, a politikai rendezvényekig. Véleményem szerint az egységesített kép tökéletesen működik és minden rendezvényen, ahol megjelenik a logónk, érződik a közös munka, az együttes szervezés. Ami miatt mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, az talán magának a cégérnek a megjelenése. 2012-ben, amikor Dr. Kriza Ákos bemutatta a nagyközönségnek is ezt az új emblémát, akkor egységről és egyediségről beszélt. Az egységet, mint feljebb írtam sikerült kivitelezni, azonban az egyediséget nem. A szimbólum ijesztően hasonlít néhány ország logójára, illetve az ábrázolásban is található némi kivetni való, hiszen sajnos nem ismerhető fel egy miskolci ismertetőjel sem. Pedig elvileg a vár is ábrázolva van. 

miskolc_logo_0.jpg

 

Miskolc város logója

 

2012 óta viszont sok víz lefolyt a Sajón és az arculat, a logóval együtt megmaradt. Vannak olyanok, akiknek tetszik, vannak, akiknek nem és van olyan, aki megszokta. Ami viszont fontosabb, hogy az egységesítés továbbra is folyamatban van, és érezhetően az elindított folyamatoknak már most is vannak jótékony hatásai. A városi rendezvények egyre több látogatót vonzanak, a vár folyamatosan bővül, immáron Lovagi Tornák Tere és Vásártér is kiépült és látogatható, amely színes programokkal örvendezteti az embereket, továbbá a vár rekonstrukciós munkálatainak második szakasza is, ha minden jól megy, hamarosan elkezdődhet. Ezekkel a lépésekkel valóban kézzelfogható, hogy a város egyre egységesebb képet próbál mutatni és valóban a fejlődés útjára lépett, átlendülve azon a holtponton, amit a rendszerváltás utáni leépítések okoztak. Valljuk be, épp itt volt az ideje.

Szólj hozzá

város aktuális miskolc jelképek jel címer városfejlesztés imázs diósgyőri vár vasgyár avasi kilato