Mit Miskolc adhatott

Miért makukát veszünk szotyi helyett? - A borsodi nyelvjárásról

2016. április 20. - akere

Sétálok az utcán, előttem egy férfi megy, inge hol betűrve a nadrágjába, hol nem. „Hogy lehet valaki ennyire pacuha!” gondolom magamban. Oldalt, a játszótéren, a gyerekek boldogan lipityókáznak, kicsit arrébb, egy építkezésen a munkások furikkal hordják a sittet. A szép nyári idő egy-kettőre tovaszáll, felhők gyülekeznek, és hamarosan elered az eső. Aggódva nézek fel, nem hogy esernyőt nem hoztam magammal, de még egy süsüm sincs. Nem baj, este úgyis ki kellesz mosni a hajam. Behúzódok a buszmegállóba, és míg várok, nézem az üvegre ragasztott levonót. Körbe a földön makukahéj, „milyen tesznye, igazán szórhatnák az emberek a kukába is” bosszankodom magamban.

Végre megjön a busz, és hazafelé azon gondolkodom, hogy otthon vár a finom tócsni. Hirtelen eszembe jut, hogy sokat sütöttem, miért ne hívhatnám át egy-két barátomat is? Már kezembe is kapom a telefonom.

- Szia! Átjösztök ma este? Van finom tócsnim! Hétkor? Oké! Csőcső!

Mikor hazaérek, legnagyobb ijedségemre látom, hogy az inas mind megette a tócsnit. Épp összeszidnám, mikor azt mondja:

- Ne aggódj, volt itt mama, és hozott kirántott húst, meg egy kis büszkét is, a kertből.

Erre megnyugszom, hogy legalább lesz mivel megkínálnom a barátaim.

 

Nem vagyok tősgyökeres miskolci, mi több, a Dunántúlról származom, így, mikor tíz éve ide kerültem, nagyon furcsán hangzott a borsodi tájszólás. Folyton kérdezgettem a többieket, hogy ez vagy az mit jelent, és a hátam borsódzott, mikor meghallottam, hogy „kellesz”, vagy „kelletett”, annyira helytelennek hangzott. Most már – ha magam nem is használom a napi beszélgetésekben ezeket a kifejezéseket – természetes, hogy így beszélnek körülöttem. Sőt, meg is tetszett a borsodi nyelv különlegessége, az, hogy bárhol az országban meghallom azt, hogy „hozz már egy kis makukát a boltból”, tudom, hogy az illető borsodi.

1257590165_3580.jpg

Azt talán mindenki tanulta irodalom órán az iskolában, hogy Kazinczy Ferenc az északkeleti nyelvjárást (mely a zempléni és abaúji területek jellemzője) tette meg nyelvújító tevékenységének alapjául, és így ez a nyelvjárás vált a magyar köznyelvben használatossá. Valószínűleg ennél több érv is szólt azonban az északkeleti nyelvváltozat mellett: „Ennek nyelvi oka a sokféleség, sokszínűség, a nagyon archaikus formák, sajátosságok hiánya. A sokszínűséget jellemzi például a több ingadozó alak. A területet jellemzi az i-zés, de túlzottan nem uralkodott el. Az –ít képzőben és –ig ragban i-s formát használunk (szállít, tanít és házig, fáig), ám a szótövekben az é-s formák uralkodnak: kér, régi, néz, szép. […] Tehát, amikor arról beszélünk, hogy a magyar köznyelv sokféle hatásra fejlődött, akkor leszögezhetjük, hogy ez a termékeny sokféleség jellemzi már a kiindulópontnak vagy még inkább az ösztönzőnek, ihletadónak tekinthető északkeleti nyelvjárást is. A magyar köznyelv tehát sokszorosan szintetizáló, több vonást magában foglaló módon jött létre.”

image00001_474_2010051085056_799.jpg

Miért nem értik akkor az ország többi részén, hogy mi az a lipityóka, és miért nem azt mondják, hogy kellesz? Kazinczy ugyan sokat merített az északkeleti nyelvjárásból, de nem tette azt meg teljes egészében az irodalmi nyelv alapjának. Neki köszönhetjük azonban, hogy csak egyféle "e" betűt használunk, az északkeleti nyelvjárás  ugyanis nem különbözteti meg a zárt és nyitott e hangot. A magar nyelvre jellemzőnek tartott gyakori "e" hang szintén innen ered: ha egy szónak van két változata (zsömle – zsemle), abból az e betűset részesíti előnyben. Az, hogy a nevek elé tett névelő használata hivatalosan helytelen („Átmegyek a Petihez” helyett „Átmegyek Petihez”), szintén az északkeleti nyelvjárásnak a nyelvújításra gyakorolt hatása miatt van. Ugyanakkor nyilván, nem minden tájnyelvi szó került át az irodalmi nyelvbe, valamint vannak szavak, melyek a nyelvújító mozgalom után alakultak ki, vagy legalábbis vették fel mai jelentésüket, így azok borsodi formája is később jött létre (pl. matrica – levonó). Megint másokon érződik az idegen nyelvi hatás (pl. szlovák), ami ellentmond a nyelvújítás alapvető elveinek.

Valószínűleg ilyen szlovák hatás, hogy a borsodi nyelv jellegzetessége a gyakori kicsinyítő képzős alak (makuka, lipityóka). „A kicsinyítés Zemplén közeli gyakoriságára Fehér József hívta fel a figyelmünket. Megfigyelte, hogy a zempléni görög katolikusoknál (főként ruszinoknál) különlegesen gyakori a kicsinyítés. Sátoraljaújhely közelében négy falu neve is kicsinyítőképzős: Filkeháza (a Fil, Filip, Fülöp kicsinyítő képzős változata), Rudabányácska, Bányácska, Komlóska, Vajdácska.”

clipboard02.jpg

Az északkeleti nyelvjárás maga sem egységes, vannak szavak, melyeket csak néhány tájegységen használnak, pl. a bodrogközi „gángó”, ami az S alakú kampót jelöli, vagy a surc, ami egyfajta durva anyagból készült kötény, amit nagy kosszal járó munkákhoz (pl. csirkekopasztás) használnak.

A palóc népcsoportnak a megyében élő ágát palócbarkóknak nevezik, nekik is köszönhetünk azóta már az egész megyében elterjedt, de máshol nem használatos szavakat, pl. tesznye.

 

Álljon itt néhány jellegzetes borsodi szó, eredetük magyarázatával, vagy, ha ez nem fellelhető, csak jelentésükkel.

Makuka – A szláv makucha, makuch szóból eredhet melynek jelentése „kisajtolt olajos magvak maradványa, olajpogácsa”, melyből formai és jelentésbeli változások által juthatott el mai jelentéséhez, a napraforgómaghoz.

Furik – Egyesek szerint a szó eredete a német nyelvre vezethető vissza (Fuhrwerk – jármű), melyből formai és jelentésbeli változások során jutott el a mai talicska jelentéséig.

Lipityóka – A libikóka, mérleghinta helyi megfelelője.

Levonó – Az idegen eredetű matrica szó (mely latin eredetű, majd a francia változatból került át a magyar nyelvbe) helyett használt, magyar gyökerű szó (a matrica hátulján lévő papírt „ le kell vonni”)

Tesznye - A palócbarkóknál am. csúnya, rendetlen viseletű. Képzőjére (nye v. ne) nézve hasonló a szintén rossz értelmű csúnya, rusnya, susnya szavakhoz, mely képző a tagadó ne szócskából eredőnek vagy ezzel rokonnak látszik.

Büszke – az egres borsodi megfelelője, a piszke szó helyi változata.

Tócsni – valószínűleg a tótlángos szóból ered, ami az étel szlovák származására utal.

Dumó – a kenyér vége, a hasonló hangzású gumó szó helyi változata lehet, ami a kenyérvég alakjára utal

Garád  - tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítés. Szláv eredetű szó, eredetileg kerítést, körülkerített helyet jelent.

Firhang – német eredetű szó, jelentése függöny

Inas – bár a szó ismert országszerte, Borsodban nem csak a betanuló szakmunkásra használják, hanem a fiúgyerekre is (valószínűleg amiatt, hogy a fiatal fiúk gyakran valóban elmentek inasnak)

Pulya - kisgyerek, román eredetű szó


Patrac, pacuha - rendetlen, elhanyagolt, öltözéke rendezetlen
Süsü – kapucni
Sifony – szekrény
Hamvas - durva vászonlepedő, amiben az asszonyok a hátukon szállították a vásárolt holmit, vagy a levágott szénát
Bellőke - hamvasból készített hintaágy kisgyereknek
Csikarás - valami megkarcolja a bőr felszínét, lehet bokor, vagy köröm is

Masina – sparhelt

Gyűjtés bodrogközi szerkesztőtársunktól:
Diner – henger alakú, alumínium ételhordó

Rocska – Fejőedény

Zuborló - vajköpülő

Höngörődzik – fetreng (pl. ágyon)

Ficfavessző - fűzfavessző

Salló - sarló

Susok – kukoricacsuhé

Potyó - Szilvalekvár főzésnél a híg, leveses állag, mikor a szilva felforr

Krumpli herélés - az újkrumpli tövek alól a nagyobbakat kipiszkálják eladásra, a többi benn marad, nő tovább őszig

Élamoda ni – távoli dologra mutatás 

Kazincbarcika környékén van egy szleng kifejezése: "ez már marha". Jelentése:  "ez hihetetlen" vagy "hát ez nem igaz", kissé bosszankodva.

pl: „Az tüzép irodájába bejárása volt a kutyának is. Bármilyen sár volt kint, simán összejárkált mindent, meg ugrált a combunka. Hát mondom, ez már marha"

 

Ezennel felkérjük kedves olvasóinkat, hogyha ismernek olyan, kifejezetten Borsodra jellemző szavakat, amelyeket fent nem soroltunk fel, írják meg bátran a cikk alatt, vagy a Facebook oldalunkon! Ha pedig tanulságos, esetleg mulatságos történetük van arról, hogyan fogadták a borsodi tájszólást az ország más részein, ezeket is szeretettel várjuk.

 

Végezetül egy videó néhány ózdi kifejezéssel, melyek némelyike csak ott jellemző, de mások a megye többi részén is.

 

Képek forrása: http://www.muvelodes.ro

www.bekesmegye.com

 

Forrás: http://www.mnyknt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1562:nyelvi-kincsek-eszakkelet-magyarorszagon&catid=41:nyek-cikkek&Itemid=68

 Támogatnád munkánkat egy kávé árával? Ide kattintva megteheted? 

Tetszett a cikk? Úgy érzed, te is írnál hasonlót? Jelentkezz szerkesztőnek hozzánk! Írj e-mail a miskolcadhatott@gmail.com címre!

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolcadhatott.blog.hu/api/trackback/id/tr218646122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Expresszbusz · http://expresszbusz.blog.hu/ 2016.04.21. 11:39:06

Még egy tipikusság:
"Átjösztök ma este?" még pontosabban "Átjösztök nálunk ma este?" ("hozzánk" helyett)

Sexual Harassment Panda 2016.04.21. 11:39:27

Na ez érdekes volt!
Köszönjük.

eau sauvage 2016.04.21. 11:46:19

A léc szó tárgyesete (lécet) Borsodban lecet (két rövid e-vel)

"Elhoztad a sílecet?"

Jottó 2016.04.21. 11:47:51

a cikk összes szavát használom/használtam régebben, miskolci születésűként.. de a "kellesz" azért ne legyen már "tipikus" borsodi.. maradjunk annyiban, hogy a rendesen iskolázott ember nem használja itt sem..

bp123456 2016.04.21. 11:59:32

@eau sauvage: sőt, két léc az már "lecek"
A kolégiumban először nem is értették a többiek, miért kezdtem el selypíteni... :)

CSL 2016.04.21. 12:05:01

Grulya mint krumpli?

FlybyWire 2016.04.21. 12:06:48

Hozzánk helyett "nálunk", kell lesz/lehet lesz nem csak Borsod, hanem Szabolcs is.

A hideg ráz tőle :(

Tom Bradley 2016.04.21. 12:08:07

nemcsak a "kellesz"-t használják, hanem a "lehet lesz"-t is
no meg a voltam orvosnál/elmentem az orvoshoz helyett azt mondják: "voltam orvoshoz"

FlybyWire 2016.04.21. 12:09:41

@FlybyWire: Főleg az döbbent meg, hogy az ilyen hibás nyelvtani szerkezeteket (ne emeljük a tájszólás piedesztáltjára, lécci) aktívan használók ezek szerint nem olvasnak/olvastak soha könyveket, újságot? 8-12 év iskola után a rengeteg olvasás után ezek hogy maradhatnak meg? Sose fogom megérteni.

FlybyWire 2016.04.21. 12:10:24

Futballol, divatol, stb. - ez még hagyján (és ez borsodi tényleg).

ixub 2016.04.21. 12:16:30

Sátáráttáújhelyre kérek egy gyütmentet/gyüvet menetet. Meg persze a kihagyhatatlan szőke kóla. Ja és csukni-zárni feloldhatatlan fordítva használata. (5 évig én is miskolci voltam)

FlybyWire 2016.04.21. 12:20:43

@ixub: csukni-zárni fordítva: Szabolcs szintén pipa! :)

Pedig hányszor megkérdezem az illetőtől, mi az a tárgy, amit az ajtón, a kilincs alatt lát. Az ott egy "zár", vagy egy "csuk" ? :)

FlybyWire 2016.04.21. 12:21:26

Vetkőzni helyett "leöltözni" az van borsodban? Még egy amitől a maradék hajam tépem ki.

Jin_Ke (Fotelkommandó) · http://fotelkommando.blog.hu 2016.04.21. 12:26:45

A családom nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei. Amikor kiskoromban hosszú hónapokat töltöttem lent, rám ragadt a tájszólás. Így egy ideig lent nagyképű pesti kölyök voltam, mikor hazaértem meg falusi paraszt :D

Emlékszem egyszer majdnem éhen haltam, mert nem találtam meg a kolompért a lerben. Aztán szépen megtanultam szinte az összes tájszót, ami nagyon sok közösséget élvez a B.A.Z.D megyei társaival.

" Nem jött nálunk a Laci, hogy a brant egye meg. Na mindegy, kellesz menni Nyíregynek fele..."

hdnctrl 2016.04.21. 12:27:27

Miskolcon hallottam először az azóta sajnos országosan elterjedőben levő toldalékolást, miszerint pl. valami nagyobb valamiTŐL (nem pedig valamiNÉL). Érdekes, hogy a helytelen beszéd mennyivel gyorsabban terjed, mint a helyes.

(A "kelllesz" meg a "lehet lesz" szerencsére nem ilyen gyorsan terjed, bár Debrecenben is sokat hallottam.)

Megjegyezném, hogy a nyelvjárások különböző szavaival semmi bajom (pl. makuka vagy furik). Az pl. milyen már, ha a felvonóra valaki levonót ragaszt?

FlybyWire 2016.04.21. 12:35:48

@scuynat: Hú, arra én is kivagyok.
A másik baromság: megébredni, ez most már az autópályára is kiterjedt, képesek ezt kirakni: "Tartsa meg a követési távolságot!"
Azt ezt hogy? Vigyem haza, és ne adjam oda senkinek?
Én azt hittem, ez egy szabály, amit ugyanúgy BE kell tartani, mint a többit....

Szégyen ami a nyelvünkkel folyik egy ideje.... :(

Jin_Ke (Fotelkommandó) · http://fotelkommando.blog.hu 2016.04.21. 12:41:36

@FlybyWire: Pedig ha belegondolsz az is milyen hülyén hangzik, hogy " Arra én is ki vagyok" Merre? Nem inkább "Attól én is kivagyok" ? Ki tudja...

FlybyWire 2016.04.21. 12:46:42

@Jin_Ke (Fotelkommandó): 5 év borsod és szintén 5 év szabolcsi választott család, már én sem vagyok mentes sajnos :(

Pl: "Légyszíves add ide!" helyett 'Add már ide!"
Dunántúlon, ország közepén meg délen az utóbbi meglehetősen tapló, az érintett két helyen meg ez az elfogadott....

ixub 2016.04.21. 12:46:47

@FlybyWire: Hallottam már csak kérdés, hogy BAZ vagy Szabolcs volt ugye szomszéd várak és sokan voltak onnan is.

Tosca962 2016.04.21. 12:49:57

Még egy kicsinyítő képzős falu: Mogyoróska, sőt a helyiek szerint Regécke :)
Valamint Kazincbarcika környékén a tócsnit mackónak is mondják. Valamina a -búl; -bűl; -túl; -tűl-özés megvan? Edelény környékén sokan használják. Pl: ebbűl - abbúl és ettűl távolabb, attúl közelebb. -
Ettűl még én is rosszul vagyok, pedig ott nőttem fel. :P

FlybyWire 2016.04.21. 12:54:09

@Jin_Ke (Fotelkommandó): A "Ki vagyok rá akadva" amúgy szerintem nem annyira elrugaszkodott. Ennek lett volna a kommentem eleje egy rövidített verziója. Asszem.

FlybyWire 2016.04.21. 12:54:55

@FlybyWire: Igaz, akkor kellett volna egy szünet, a "kivagyok" egyben itt nem helyes.

Csipyke 2016.04.21. 12:57:20

Hevesi vagyok (egri), es csak apukam csaladja volt borsodi, de az egesz csaladunk hasznalt ezek kozul majdnem mindent. A ronda az nalunk a csesznye. A kelleszt, kelletettet csak anyosomtol hallottam, 18 evesen eloszor, a vicc az, hogy o akkor mar majdnem husz eve Györött elt, de a mai napig igy beszel, a hideg kiraz tole. Ja, amugy o szabolcsi, a csaladja ma is ott el, de ok messze nem beszelnek ennyite igy.

Jin_Ke (Fotelkommandó) · http://fotelkommando.blog.hu 2016.04.21. 12:57:46

@FlybyWire: Nem kötözködni jöttem, csak játszani a szavakkal :)

hdnctrl 2016.04.21. 13:09:14

@FlybyWire:

Kivagyok tőle, ki vagyok tőle akadva, vagy mérges vagyok rá. N'est-ce pas? (Ahogy a művelt német mondja.)

Az autópályán a tartsa meg a követési távolságot azért helyes, mert előtte 1 km-en keresztül jelek voltak az út mentén, amik segítettek, hogy be tudd tartani a követési távolságot. Na ezt a távolságot tartsd meg (vagy fenn) továbbra is (a jelek nélkül is), erre utalnak.

Az "add már ide" a debreceni rokonaimnál "óu, add mán ide", ezt én is így mondom, ha náluk vagyok. :)

crazyfish 2016.04.21. 13:33:52

Bodrogközben gyerekeskedtem....kompér=krumpli, a tócsnira mindig hadipecsenyét mondott az én drága nagyanyám...:))

FlybyWire 2016.04.21. 13:59:45

@scuynat: A "tartsd meg" szerintem egyáltalán nem jó ide.
Ki vagyok valamitől, valamire, valami miatt akadva: nekem mind teljesen rendban van.

@Jin_Ke (Fotelkommandó): nem vettem kötözködésnek :)

FlybyWire 2016.04.21. 14:02:11

@scuynat: A leghelyesebb szerintem egyébként a simán csak "Tartsd a követési távolságot" lenne. Ha már igekötőzni kell, a fenn és a be OK, a "meg" az sehogyan sem, mert az tök mást jelent.
Tartsák meg maguknak a hibás nyelvhasználatukat ;)

FlybyWire 2016.04.21. 14:07:23

@vgaborka: nem, a buga az a nádon van meg a gyékényen, az a termésük.
(amúgy ismerem, azaz hallottam, de ilyen alapon lehetne tarisznyának is hívni a lapostetűt... :P

2016.04.21. 14:37:22

Pedig a szotyi az a buga, legalább is Sátoraljaújhelyen elég sokan így hívják. De akkor itt úgy látszik elég sok diszBAZmegyei van.

Vuk000 2016.04.21. 14:45:25

14 évet töltöttem el Sárospatakon és ahogy ott mondják Újhelben születtem (ez Sátroaljaújhely akar lenni :) )
14évesen Budapestre költözve a középiskolában mindenki kijavított egy dolog miatt "kellesz" :) Gyorsan leszoktam róla és néha bántja is a fülem, ha hallom.

Bp közéiskola osztálykirándulás B.A.Z megyek Sárospatak környéke. Helyi lányokat próbáltak felszedni elköszönéskor:
- Este akkor jösztök? A lipityókánál leszünk a játszón... -> kérdezték a helyi lányok
- Jöszünk, jöszünk. - > válaszolták a pestiek
Majd a lányok elmentek a fiúk pedig nem tudták, hogy a lányok buták vagy nem tűnt fel a szívatás... nem tűnt fel, bizony ha valaki azt kérdezi, hogy jösztök? akkor jöszünk. :)

A tócsnit (kb 50 neve van) Budapesten hallottam először, és a mai napig a lepcsánka/lapcsánka névvel illettem.
Egy ismerősömnél ház felújítás során, amikor elhangzott az alábbi mondtat: "Hozzál még egy kis tölteléket furikban és vinklibe rakom". Igazából a városi legények azt sem tudták hanyadikán van elseje, nem hogy mit kért az ismerősöm :D városi nyelven: a furik ugye a talicska, a vinkli a derékszög :)
Párom aki törzsgyökeres pesti, lepődött meg a levonón, illetve amikor közöltem hogy kiszakadt a lajbim. A lajbi az átmeneti kabát.
Örök vita köztünk hogy lécet/lecet vagy léceket/leceket a helyes. Egyszer megkért hogy győzzem meg, hogy vidék tudja jobban, előtte volt egy szőke benne jéggel.
Annyit kérdeztem vissza: "Kicsim, ez itt a szőkében jég, DE az előbb jéget kértél, hogy ihass jéges üdítőt, vagy jeget kértél, hogy jeges üdítőt igyál?" Na ugye... :-)

Az alábbi, "azt mondta a Peti" engem is mindig zavar, nem kell oda az "a" és az egész családom vidéki, de soha senkitől nem hallottam "a"-val...
Nagyon bántja a fülem, amikor: "Oda adnád a..." ilyenkor mindig keresik valakit akinek oda tudom adni a megnevezett tárgyat vagy csak visszakérdezek hogy kinek(társaságban előbbit javaslom), mert magamnak kérem azaz ide nem pedig oda. (Ezt nagyon sok pestitől hallom....)

Egy bútorboltban láttam egy négyzet alakú széket támla nélkül... "hasonló hokedlim volt"... kaptam pár furcsa tekintetet, na de hát ez van :D
Édesanyám ha húslevest főz, akkor mindig egy vajlinggal (lábas) készít.
Ébredéskor amit nem használok (és ez nem tájszólás): "fent vagyok"; "mióta vagy fent?" hol a fán, vagy hol fent... ? :) én ébren vagyok vagy mikor keltél fel-t használom.
Vidéken az ébren van amúgy felvan.
Arra is emlékszem, hogy gyerekként sokat kujtorogtam (csavarog) a barátokkal.
De kicsi gyerekként, amikor nyaralni voltam Ángyimnál, mindig bazguráltam, hogy játszunk valamit.
ángyi - nagynéni , bazgurál - piszkál

2016.04.21. 14:53:35

@Vuk000: Én ángyomnak tudom (Bodrogközben legalább is úgy van). Ill. "megjöttél?", amikor már otthon belépsz az ajtón, máshol nem hallottam. Az újheliként és ezt az újheli kifejezést soha nem használtam. Jösztök, kellesz simán megy. Ahogy a buga is (ami Pesten és aszem Szabócsban a lopást jelenti) használt szó, már igyekszem leszokni róla. A makukát soha nem használtuk, lehet, hogy sötét Borsodban igen, de mi zempléniek soha :D Éd lepcsánka van, nem pedig tócsni.

AtiSnatch 2016.04.21. 14:53:41

@vgaborka: Sárospatakon is úgy mondják :) Bugázok, de nem lopok :)

GöTi 2016.04.21. 14:55:15

@vgaborka: Mádi rokonaim bugát ettek makuka (szotyola) helyett, amit a padon (padláson) szárítottak, lábtón (létra) mentek fel érte.

Megbugázni, elbugázta = ellopni, ellopta vki. vmit.

Továbbá a buga a kohászok szaknyelvében négyzetes keresztmetszetű vas/acél tömb vagy rúd.

FlybyWire 2016.04.21. 14:55:54

@Vuk000: Kék - kék, kép-képet, lép-lépet, méz-mézet, vér - vért (hoppá!), lék-léket, bér-bért, stb.

Mindhárom forma létezik, a jeges példát teljesen irreleváns.
A léc - lécet a helyes forma, mehetsz haza bocsánatot kérni...

FlybyWire 2016.04.21. 14:56:54

"Kék - kéket" akart lenni az első.

2016.04.21. 14:58:57

Ahh, de sok pataki van itt.

FlybyWire 2016.04.21. 15:02:22

@Vuk000: "Vidéken az ébren van amúgy felvan.
Éltem egy rakás helyen vidéken, de sehol nem hallottam ilyet.

Aki felébredt, az fent van - legalábbis Tolnában, Veszprémben, Borsodban, Hajdúban, Szabolcsban és Pest környékén is, légy erős.

Lajbi, hokedli, váj(d)ling, ángyi: univerzálisak, mindenhol hallottam már őket - ahol éltek vagy élnek svábok.
Kujtorgás is közismert.

Személynév előtt "a" - tényleg pesti dolog, engem is zavar - de kezdem megszokni....

Vuk000 2016.04.21. 15:03:47

@FlybyWire: rendben, kapsz jutalmul egy botrafagyottat (jégkrém) :)

Neonknight 2016.04.21. 15:07:58

Az "inas" szót bár borsodi vagyok fiatal srácokra használni legelőször a békési rokonaimtól hallottam.

l. 2016.04.21. 15:59:52

kutacs = piszkavas

egy_kommentelo 2016.04.21. 16:27:51

@FlybyWire: a személynéve előtti "a" nem pesti dolog, mi Somogyban csak így használjuk. :)
Amin ki szoktak még akadni a nem Somogyiak!:
"Add ide a tányérat!" :)

Janossz 2016.04.21. 17:05:05

A felhozott példák jó része műveletlenségből, tanulatlanságból fakadó borzalom, ami, bár lehet, hogy egy vidékre jellemző, azért nem kéne tájnyelvi szintre emelni.
Részemről maradok Petőfinél.
Különben amitől kiver a hideg : evvel, avval...Brrrr.Terjed, mint a futótűz.

Csipyke 2016.04.21. 17:47:54

Kollegam kedvenc mondasa: "-Hé, paraszt, melyik út megyen itt Budára?"
"-Megyeeen?!? És én vagyok a paraszt..."

:D

kulcsar2011 2016.04.21. 18:58:02

a pulya szerintem inkább nyírségi

eau sauvage 2016.04.21. 22:37:40

És még valami, ami Borsodra jellemző:

-Aki diósgyőri!
-Diiiiiii-óóóóós-győőőőr!

:-)))))))

buddha 2016.04.21. 23:15:41

Szabolcsban ugyanezeket hasznaljak.
+megtuptat:lenyomni a viz ala

szsuzsanna 2016.04.22. 10:32:22

@Csipyke: Bocsi, -egy győri "lakos" ilyet SOHA nem mond...-hanem, -győri vagyok, voltam, -Győrben laktam, lakom...

szsuzsanna 2016.04.22. 11:58:14

Kedveseim Minden!
Kérlek, -ne alázzuk, -"izélgessük" egymást!
-Győrben éltem felnőttkoromig,- aztán, itt Miskolcon...-DE...
ÉN,- pl., imádom hallgatni: -a "szögedi" barátainkat is, -akik, vagy folyamatosan, vagy csak néha-néha, (akár egyetemi professzor is) "őznek"...
-de, nagyon élveztük, pl. gyerekkorunkban, -amikor a 60-as évek végén, -a húszas évek végén kivándorolt nagynénénk-, -az ott megismert "sálgótárjáni" férjével hazajött, -tátott szájjal hallgattuk, ahogyan "ázik"...-ahol, mi, -Győr környékén 'íztünk":-píz, níp, ípül, gyüssz-mísz, stb...
-makuka: -egyik, első "élmény" Miskolcon: -villamoson ESZI, - ÉS KÖRBEKÖPKÖDI A HÉJÁT!,
-sőt, évekkel később, kórházban, a szomszéd ágyon fekvő vénasszony SZINTÉN...
-otthon, -apám, néhány szép nagy "tányért" nevelt a kertünkben, -amikor érett, letakarta, mert, télre, a madáretetőbe volt szánva...
-("ember nem ette")...
-kellesz, -lehet lesz, -hajat "kimosni", -stb,-stb, -itt hallottam először, -tudomásul vettem, -de, én, soha nem használom...-na és...
-és, az, hogy itt a kenyérvég az dumó, -nálunk gyürke, -a beré az a tócsni, -stb-stb...
-a férjem szerint, -ha az "otthoniakkal" beszélek, -(akár telefonon), -akkor is, sokszor "átváltok", az "ottani tájszólásra"...-na és...
-amikor ott vagyok, akkor is...
-A lényeg, szerintem, -mindenki őrizze meg!, -és, lehetőleg adja tovább, -a tájszólását, tájszavait, fogalmait, stb-stb...
Szerintem, nagyon fontos, ebben a picike kis országban is...

Csipyke 2016.04.22. 12:56:18

@szsuzsanna: lehet, de attol meg:
-igy helyes...
-a kommentnek tokre nem ez volt a lenyege, belekotni persze sikerult...

Fruzsina Cselei 2016.04.22. 19:29:51

Tanitom a pesti kollégáimat a borsodi beszédre, vagyis inkabb a megértésére ;) a dzsamiszka az ami nekem hiányzott a cikkbol,jelentese igazan nincs, nekem Anyukám mondta mikor nem nyúltam az ebedhez csak összedzsamiszkaltam,mintha fogyott volna belole :)

szsuzsanna 2016.04.24. 06:56:37

@Csipyke: Eszembe se jutott, hogy ez kötözködés, nagyon sajnálom ha úgy érezted. Tudom hogy a "Győrött" a helyes, -de, mi ottaniak nem úgy mondjuk, bocs.

Momina 2016.04.25. 22:53:36

A furik=talicska volt már?
És a danckál=összegyűr, összeugrál? "Ne danckáld össze az ágyat, fiam!"
Csurka= lófarok.

Sunny Days 2016.10.23. 11:49:34

Imádom, hogy némelyek kinyilatkoztatják, hogy aki másképp használ bizonyos szavakat, mint ahogy ő azokat helyesnek véli, akkor az már mind helytelen, parasztos, "vi-déééé-ki". Mivé lenne a nyelvünk, ha ezeket a kincseket elherdálnánk? Meg kell őket őrizni, használni, átörökíteni.

A dzsamiszkál, dzsamiszkol nekem is ismerős! Ételre is, ha az ember csak belepiszkál, széttúrja és nem eszi. Vagy ha sárban toporog, akkor dzsamiszkol a sárban, utána meg ha a sáros lábbelijével összejárja a járdát vagy a lakást, akkor összedzsamiszkolta. Ezt nagyon fura leírni, csak mondani szoktuk.
Borsodi vagyok, de én is Pesten hallottam először a tócsnit. Sőt, a tesznyét is (egy bajai ismerősömtől). A bajai ismerősöm folyton használja, hogy "ez miatt, az miatt". Ettől falnak megyek. A személynevek előtti névelő használatába már beletörődtem, sőt, magam is megdöbbenek rajta, de néha én is úgy mondom (amikor olyan emberekkel vagyok, akik csak így használják). Amibe nem tudok beletörődni, hogy azt mondják, mikor elkérnek valamit: add már nekem oda. Pedig a nekem azt csak ide lehetne, és az oda pedig a neked, szerintem. Még ettől is jobban kiborulok, amikor magánhangzóval kezdődő szóhoz nem használják, hogy 'az', hanem úgy mondják: 'a óra'.
Nálunk a csesznye azt jelenti, fejlődésben lemaradt, sikeretlen. Pl. egy növény, vagy állat, ami a többi azonos korúhoz képest fejletlen, silány. A sikeretlen sem elírás! Az nem sikertelen akart lenni. Sikeretlen, amiben nincs köszönet, ami nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Lehet ez növény (rossz volt az időjárás) vagy sütemény (nem kelt meg rendesen a tésztája).
Erről jut eszembe. A tűzhely sütőjére soha sehol nem hallottam élő embertől, hogy ler. Csakis keresztrejtvényben találkoztam vele.
A konyhában nagyikámnak masinája volt (hivatalos nevén asztaltűzhely, másik nagyim szerint sparhelt, sparhed, vagy csak egyszerűen spór). A tetejét minden nap szépen megtisztította, vasporozta, így fényes fekete volt. Sütöttünk rajta masinán sült lángost (másik nagyim szerint puhalángost), ami burgonyás tésztából volt, palacsinta méretűre kinyújtva, és a masina tetején megsütve. Még forrón meg lehetett kenni pl. kacsazsírral, vagy olajütőből való napraforgó olajjal, négybe hajtani (hogy csak a belseje legyen zsíros), és tállal letakarni, hogy sokáig meleg maradjon). Ettük szilvalekvárral, vagy a felnőttek savanyú káposztával vagy csak magában.
Ebből a krumplis tésztából rengeteg étel készült. Pl. nudli, amit úgy is hívtunk, hogy pucu, vagyis angyalbögyörő. Vagy szilvás gombóc. Vagy kis élesztőt is belegyúrva pogácsa, amit nagyi krumplis vakarónak hívott.
A derelyét sosem burgonyás tésztából csináltuk, hanem sima gyúrt tésztából. Mint ahogy a csigatésztát is (lúdgége), csigacsinálón. A szélesmetéltet anyu konzekvensen galuskának hívja. A nokedlit viszont sosem hívjuk galuskának.
Élesztős tészta (sütemény) volt még a kőttes. Ezt a többség úgy ismeri, hogy bejgli, de mi sosem hívtuk így. Nagyi kőttesnek, anyu mákos tekercsnek.
Nem láttam a felsorolásokban a sinkózást. Télen, mikor még sekély, füves árkok voltak, és tükörsima, fekete jéggé fagyott bennük a víz, mindig jártunk sinkózni. Anyu szerint (Szabolcsban született, aztán Abaújban nevelkedett) az nem sinkózás, hanem simulkázás.
A kenyérvég domó.
A kötény kötő, de csak a tiszta munkához (főzés) veszünk fel kötőt, a piszkoshoz (kerti munka) surcot, ami nem is rendes kötő, csak egy darab zsákvászon, amit egy madzaggal az ember a derekára kötött.
Amikor már nem alszom, fent vagyok. - Fent vagy már? Azt jelenti, ébren vagy már, felkeltél, már nem fekszel az ágyban és már az agyad is éber üzemmódra kapcsolt.
Az egres nálunk is büszke, esetleg köszméte.
A vajling (vagy vájdling) nem lábas (lábos), hanem olyan nagy tál, aminek az alja kisebb átmérőjű, mint a teteje, általában karimás, füle van, és rendszerint zománcozott. Pl. ebben forráztuk le a levágott baromfit (úgy mondtuk, kopózzuk). Vagy befőzéskor a sok gyümölcsöt is vajlingban lehet megmosni. Ha nem zománcos, akkor úgy mondjuk, műanyag vajling.
Bográcsban gyakran főzünk, szabad tűzön, általában lebbencset (leves) vagy kuhint. Az öreg lebbencs, amikor kevesebb a leve és így sűrűbb. A kuhin más néven öhön, öhöm. Gyakorlatilag paprikás krumpli, de természetesen szalonnával készül, és mielőtt a krumpli belekerül, lebbencs tésztát pirítunk meg a hagymás-paprikás zsírban. Abban mindenki egyet ért, hogy a kuhint nem keverjük, hanem a bogrács rázogatásával forgatjuk (úgy, hogy az alja felülre kerüljön), de hogy a hozzávalók milyen sorrendben kerüljenek a bográcsba, az minden háznál más. Szerintem a végeredmény szempontjából szinte mindegy, mégis, a maga változatát mindenki az egyedüli jónak tartja.

Sunny Days 2016.10.23. 11:53:14

Ha a megigazított ágytakarón ugrál egy gyerek, és összegyűri a takarót, akkor azt mondjuk, összedancolta.
Kislány koromban csurkába volt fogva a hajam. De úgy emlékszem, csak az volt a csurka, amikor két oldalt, a fülem fölött volt összegumizva. A lófarok csak az, amikor hátul egybe volt fogva a haj, de nem lent, a nyak fölött közvetlenül, nem is a fej búbján, hanem amikor tényleg úgy állt, mint egy lófarok, tehát a tarkón, közép magasságban volt összefogva.
A kabátomnak süsüje volt. Lajbit csak apu hordott, az férfi kabát, ami nem hosszú.
A taliga az a furik.

Sunny Days 2016.10.30. 13:59:46

Most jártam otthon. Apu gondolkodott, elég lesz-e a bekecs, vagy vegyen lajbit. Aztán inkább főzött egy kasztroj lebbencset. Mind megettük, estére nem kívántunk mást, csak egy findzsa tejet egy kis krumplis vakaróval. Én nem akartam tejet inni, inkább megkóstolni a szilvapotyót, volt még belőle a stelázsin.

Albu 2017.05.18. 01:52:11

Én is a jösztök _nálunk_ hiányán akadtam fenn. Pedig én ezt Szilágyban hallottam. : )
Amúgy meg ettől szép a nyelv, ellenzem a homogenziálást, az RTL-alapút meg végképp, számos pestit elküldtem már ilyenek miatt a francba (pedig én is a fővárosban születtem, és éltem életem nagyját). Szerintem az iskolában ezt tanítani kellene, mindenkinek a saját nyelvjárását (is).

A másik megosztó a név előtti névelőn túl, a _lesz_ mint rendelés, kérés. Egyes régiókban tök normális (a német pl. a nehmen igével rendel), másutt ölnek miatta. :D

bré king 2017.12.05. 18:32:34

Hát ez valami borzalom. nagy részét nem is értem.
... és mondom ezt úgy, hogy miskolci vagyok.

kecsup 2017.12.12. 20:56:16

Én is Miskolcon nőttem fel, ellenben a szavak nagy részét nem ismertem. Viszont nálunk a kenyér végét következetesen "kopkának" mondtuk. Amikor pedig lekarcoltuk/lekaristoltuk a bőrünk felületét vmivel, arra azt mondtuk, hogy "lejött a plezúr". :-D

Pl.: "Élamoda ni" – távoli dologra mutatás -> Ilyet az életbe nem hallottam. Lehet, hogy falun valahol beszélnek így, de ezzel az erővel a "Dik, te mán, he?" is indulatszó a tájszólásban.

Nekem Erdély volt nyelvjárás szempontból király: krumpli -> "pityóka", sütemény -> "tészta". Sohasem felejtem el a vendéglátó családnál, amikor az anyuka már teletömött minket mindennel, szó szerint gurultunk, és még rákezdte ízes beszéddel: "Na, egyetek még egy kis tésztát!"

CSL 2018.05.14. 09:29:33

Grulya- Szerintem sehol sem használják borsod egy kis részén kívül

Myka 2018.11.28. 17:28:30

Győrből költöztem Miskolcra, és egy élmény volt újratanulni a nyelvet. Nem mindent hallottam még a fenti felsorolásból, de van pár apróság, amivel ki tudom egészíteni.

Először nem értettem, mit jelent az, hogy "felmegyek a padra". Igen, az a padlás. Arra még csak-csak rájöttem magamtól is, mi a bogácsa. Itt nem úgy mondják, hogy "nagyobb nála", hanem "nagyobb tőle". Ami nekem eper, az itt szigorúan szamóca, ami nekem szeder (fán), az az eper. Nem füvet nyírunk, hanem fűnyírózunk. Nem ásunk, hanem ásózunk. Az ajtót nem bezárjuk vagy kulcsra zárjuk, hanem bekulcsoljuk (!). Nem öntözünk, hanem locsolunk. Nem zuhanyozunk, hanem tusolunk. Azt sem hallottam még sehol máshol, hogy "Azt az eget!".

Megy is folyton az oda-vissza piszkálódás a nyelv miatt. Kinevettek, mikor azt mondtam hogy "ottkint" van, a "kint van" helyett, vagy "ebédez" az "ebédel" helyett. Mifelénk Kisalföldön a tócsni az beré, máshol még nem hallottam így mondani. A zsömlye/zsemlyéről ne is beszéljük. Nálunk az üdítő nem kóla, hanem málna, vagy jaffa :) Ja, és a borsodi eladók furcsán néztek rám, amikor főzőkolbászt kértem lecsókolbász helyett, műpadlót linóleum helyett, meg egyébként is, miért mondjuk mi kisalföldiek az összes felvágottra, típustól függetlenül azt, hogy szalámi?!

Nem tudom átvenni az itteni beszédet (nem azért, mert nem akarom, hanem egyszerűen nem jön a számra), de mostanra úgy-ahogy megszoktam.

Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2020.07.03. 15:48:46

@CSL: Borsodban ezt én még nem hallottam. Ha borsodit eddig kérdeztem, szintén nem ismerte. Viszont a szlovák határ közelében, a torna falvakban gyakori szó.

CSL 2020.07.03. 15:51:37

@Fermentátor:
Azért írtam, hogy kisrésze! ;)
süti beállítások módosítása