Hamarosan elkezdődik a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság, ami számunkra történelmi lehet, hiszen 44 év után láthatunk újra magyar címeres mezt a kontinens-viadalon, így sokan most lehetünk szemtanúi először olyan labdarúgó világeseménynek (1986 óta biztosan), amelyen a magyarok képviseltetik magukat. Szívből reméljük, hogy a jövőt tekintve nem kell újabb 44 éves böjtre számítanunk és rendszeressé válik a magyar részvétel ezeken a tornákon.
Az Európa-bajnokságot egyébként 1960 óta rendezik meg, az idei a 15. kontinensviadal, ezek közül csak kettőn vett részt a magyar csapat is, a mostani fellépés így a harmadik jelenésünk. Ez a két részvétel 1964-re (Spanyolország), illetve 1972-re (Belgium) datálódott,’72-ben a legnagyobb eredményünket értük el a 4. hellyel. Azóta egészen mostanáig nélkülünk rendezték meg az EB-ket.
Ezen jeles alkalomból górcső alá vesszük azokat a játékosokat, akik a DVTK 106 éves történetében magukra húzhatták a címeres mezt.
Az első játékos, akit a Diósgyőrből beválogattak, Berecz István volt és egészen 1941. március 23-ig kell visszamenni az időben, hogy a nevére bukkanjunk. Berecz a jobb szélen és csatárposzton is játszott, de az egyetlen válogatott mérkőzés, amelyen pályára lépett, nem hozott gólt számára. A DVTK-ban már jóval eredményesebb volt, az itteni pályafutása alatt 24 mérkőzésen 16 gólt lőtt, ezzel a bajnoki góllövőlista előkelő 8. helyén zárta az 1940-41-es szezont. Berecz ezt az egy szezont töltötte nálunk.
A következő évben, 1942-ben ugyancsak magára ölthette a válogatott mezt egy DiMÁVAG (akkor ezen a néven létezett a klub) játékos, mégpedig Füzér János. Ami a válogatottságot illeti, sajnos ő sem futott be nagy karriert, csupán egyszer kapott lehetőséget, a horvátok elleni 1-1-es döntetlennel véget érő meccsen. Ő Diósgyőrben 30 mérkőzésen 16 gólt jegyzett. Hiába lőtt ugyanannyi gólt, mint az előző idényben Berecz, ő ezzel a teljesítménnyel csupán a 22. lett a góllövő listán. De Füzér Berecz-cel ellentétben 4 szezont játszott nálunk és 92 meccsen 45 gólt lőtt, amellyel az örökranglista 6. helyét foglalja el Diósgyőrben.
Forrás: magyarfutball.hu
A következő pár évben sajnos nem kapott szerepet diósgyőri futballista a válogatottban, egészen 1947-ig, amikor Károlyi József kapus kapott meghívást a nemzeti tizenegybe. Június 23-án, a Jugoszlávia elleni idegenbeli derbin ő védte a válogatott kapuját. A meccset végül megnyertük 3-2-re, így győztesen debütált a diósgyőri kapus. Egy évvel később még kétszer kapott lehetőséget a nemzeti tizenegyben Károlyi, a Svájc ellen 7-4-re megnyert Európa kupa, majd a Románia elleni 9-0-s barátságos meccsen (bár utóbbin csak csereként lépett pályára).
A kép bal oldalán a 3. Károlyi József (forrás: amigeleken.hu)
Jobb szélen Károlyi (forrás: fortepan.hu)
Egy kicsit megint ugorjunk az időben, 1955. október 2-ig, amikor egy újabb diósgyőri feszíthetett válogatott mezben, Dudás Zoltán személyében. A prágai Stadión Československé armády Strahov-ban 50.000 ember előtt a magyar válogatott 326. hivatalos mérkőzésén kapott lehetőséget egy Európa Kupa meccsen, amely végül 1-3-as vendég, azaz magyar sikerrel zárult, magyar oldalon Kocsis, Czibor és Tichy találtak be.
Dudás egyébként még három alkalommal lépett pályára válogatottként. Egyszer Belgium ellen egy 2-1-re elvesztett barátságos meccsen, illetve tagja volt a római olimpiai válogatottnak, amellyel 3. lett.
Dudás Zoltán (Forrás: tempofradi.hu)
1958-ban újabb Diósgyőr játékos kapott meghívót, Szigeti Oszkár személyében. Szigeti a védelemben játszott, és egy Jugoszlávia elleni barátságos meccsen játszhatott együtt Grosiccsal, vagy épp Bozsikkal. A meccset 2-0-ra megnyertük Sándor Károly és Vasas Mihály találataival, Szigeti pedig végigjátszotta a találkozót. Felemelő érzés lehetett a Népstadionban 100.000(!) ember előtt pályára lépni, de Szigetinek sajnos ezen az egy alkalmon kívül nem volt több alkalma átérezni a válogatott meccs hangulatát. Viszont tagja volt annak a DVTK-nak, amely 1960-ban 2-1-re legyőzte a Palermot. 13 éves, miskolci pályafutása során egyébként 13-szor volt eredményes.
Szigeti Oszkár (Forrás: tempofradi.hu)
A következő válogatott játékosunk Solymosi Ernő volt, aki 1960. november 13-án húzott válogatott mezt először, egy Lengyelország elleni meccsen. Ő volt az első játékosunk, aki diósgyőri focistaként egynél többször is pályára léphetett, szám szerint 8-szor. Solymosi ezt követően az Újpesti Dózsába igazolt itt érte el legnagyobb sikereit: 3-szoros bajnok és 2-szeres kupagyőztes lett. Válogatottként egyszer volt eredményes, éppen az utolsó diósgyőriként lejátszott meccsén Wales ellen, ahol már az 1. percben betalált. Tagja volt az 1960-as olimpiai válogatottnak, amely bronzéremig jutott. Annak ellenére, hogy védő volt, csatárként is megállta a helyét, és az utolsó DVTK-s szezonjában 7 gólt is jegyzett, karrierje során pedig 72(!)-t 324 meccsen. Összesen 38 válogatott meccsig jutott.
A videóról sajnos éppen Solymosi gólja hiányzik, ennek ellenére mindenképpen érdemes megnézni:
Solymosi Ernő (Forrás: nol.hu)
Egy igazi ereklye (Forrás: xtremetours.gportal.hu)
1967-ben újabb kapusnak volt jelenése a magyar háló előtt, mégpedig Tamás Gyulának, aki április 23-án, Jugoszlávia ellen védte sikeresen a kapunkat, hiszen egy 1-0-s meccsen mutatkozott be a címeres mezben. Diósgyőriként 8-szor, összesen 11-szer szavaztak neki bizalmat, amin összesen 10 gólt kapott. 3-szor EB-selejtezőn, 1-szer pedig VB-selejtezőn védte a magyar kaput. Egynél több gólt csak a Szovjetunió, illetve Jugoszlávia válogatottja tudott neki szerezni, előbbi 3-at egy 3-0-s vereség alkalmával (a szovjetek azon az EB-n a bronzmeccsig meg sem álltak), utóbbi pedig 2-t egy 2-2-es döntetlennel végződő meccsen. Tamás Gyula karrierje csúcsát Solymosihoz hasonlóan nem Diósgyőrben élte meg, hanem a Vasasnál. Miskolcon 1963-tól ’69-ig védett, összesen 143 meccsen.
Tamás Gyula (Forrás: magyarfutball.hu)
Tamás uralta a kapu előterét (Forrás: valogatott.blog.hu)
Ugorjunk egy nagyot az időben, pontosan 1978. szeptember 20-áig, egy Finnország elleni EB-selejtezőig, amikor Tatár György léphetett a helsinki gyepre. Tatár a DVTK aranycsapatának oszlopos tagja volt, aki egész karrierjét Miskolcon töltötte és 247 meccsen szerzett 51 góljánál csupán öten tudtak többet szerezni miskolci színekben, a válogatottban 11-szer szerepelt és 5 gólt szerzett. Sajnos Tatárnak már nem volt lehetősége nagy tornán bizonyítani. Tehetségét mégis bizonyítja, hogy mind a szovjeteknek, mind az NDK-nak gólt tudott szerezni, ráadásul az NDK-nak 7 perccel a becserélése után sikerült mindez.
Tatár György (Forrás: magyarfutball.hu)
Kutasi László neve Tatáréval együtt azért már többeknek ismerős lehet, hiszen ők tagjai voltak a diósgyőri "aranycsapatnak". Kutasi, vagy ahogyan sokan hívják „Tanár úr” 1979. március 28-án debütált a válogatottban, azon a meccsen, ahol Tatár csereként beállva gólt fejelt a Német Demokratikus Köztársaságnak. Később még 5 alkalommal ölthette magára a címeres mezt. Az utolsó két válogatott fellépésén a 63. és a 71. percben lecserélték az osztrákok ellen egy barátságos, majd a finnek ellen EB selejtező meccsen. Kutasi válogatottbeli mérlege pozitív, hiszen 3 győzelem, 2 döntetlen és egy vereség áll a csapat neve mellett az ő szereplésével.
Kutasi László (Forrás: amigeleken.hu)
Fél évvel Kutasi debütálása után szeptember 12-én Csehszlovákia ellen szinte a komplett diósgyőri védelemmel állt fel a magyar válogatott, és ezen a napon több miskolci debütált. Szántó Gábor, Salamon József és a középpályán Borostyán Mihály. Így Kutasival és Tatárral már 5 DVTK játékos képviseltette magát. Közülük Szántó jutott a legtöbb válogatottságig, diósgyőriként 8, összesen 12 meccsen képviselte hazánkat. Szántó vagy, ahogy sokan hívják Szancsó a miskolci Aranycsapatot később otthagyta és a Fradival kétszeres bajnoki ezüstérmes lett.
Szancsó (Forrás: valogatott.blog.hu)
Salamon József 17 évig volt a DVTK alkalmazottja kisebb megszakításokkal, de ezalatt pontosan 375 mérkőzésen lépett pályára, válogatottként pedig 3 meccsen játszott, illetve oszlopos tagja volt az olimpiai válogatottnak is.
Salamon József (Forrás: dvtk.eu)
Borostyán Mihály 3 meccset kapott Lakat Károlytól, majd további két meccset Mészöly Kálmán szövetségi kapitánytól. A jobb szélső a DVTK egyik közönségkedvence volt, még egy mondókát is írtak róla:
Gólya, gólya, hosszúlábú gólya,
Salamon az év labdarúgója,
Borostyán a csatársorunk gyöngye,
Jöhet már a Fradi Diósgyőrbe
Borostyán sajnos továbbállt, miután a Diósgyőr kiesett az élvonalból, de 241 meccsen lőtt 55 gólja így is mindenkori, diósgyőri góllövőlista 4. helyére szállította őt.
Borostyán Mihály (Forrás: amigeleken.hu)
Majdnem 20 évet kell utazni ismét az időben, hogy újabb diósgyőri névre bukkanhassunk. Gondolom, még sokan emlékeznek a Kulcsár Sándor- Egressy Gábor csatárduóra, melyből utóbbi 1998. október 14-én, mint DVTK játékos elsőként lépett pályára a románok ellen. Egressy ezt követően még 4 alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben, mint diósgyőri játékos, gólt nem szerzett. Összesen 21 alkalommal volt válogatott, de Miskolcon csupán két évet töltött karrierje során, azt sem egyhuzamban. Egér nagy vándormadár volt ugyanis, karrierje során 7 csapatban is játszott, az Újpestből indulva BVSC-MTK-DVTK-Kispest-ZTE keringő jött. Ezt követően tért újra vissza Miskolcra, majd 2005-ben szögre akasztotta a cipőt. Diósgyőri színekben 27 gólt termelt.
Egressy Gábor (Forrás: moly.hu)
Megint 10 évnél többnek kellett eltelnie, hogy újra miskolci legyen a keretben, de itt megtöröm a kronológiát, és Rudolf Gergellyel folytatom a sort. Róla azt hiszem, nem kell sokat beszélni, hiszen mindenki emlékszik a gólképtelenségére, illetve a magas fizetéséről szóló pletykákra. Válogatottként 2013. február 6-án bővítette a válogatott diósgyőriek listáját, de gólt nem tudott szerezni a fehéroroszok elleni barátságos derbin. Rudolf egyébként 28-szoros válogatott, 10 gólt szerzett ezeken a találkozókon, tehát a válogatottbeli teljesítménye nem rossz, illetve Debrecenben is kiváló formában játszott, de egy 2 éves külföldi kitérő után pályafutása lejtmenetbe fordult. A legutóbbi idényt még a Videotonnál kezdte, de onnan menesztették, nemrég lett a Dunakeszi Kinizsi NBII-es futsal csapat játékosa. Máig érthetetlen Rudolf esete, aki talán az egyetlen olyan exdiósgyőri válogatott játékos, kinek pályára lépését füttyszó fogadja Miskolcon.
Rudolf Gergely (Forrás: nso.hu)
Rudolf Geri után egy rendkívül szimpatikus csatár érkezett Futács Márkó személyében. Egy fiatal agilis játékos, aki 24 évesen került Diósgyőrbe és 3 válogatottságig jutott eddig. Gólt sajnos még nem sikerült szereznie a Franciaországot, Németországot és Angliát megjárt Futácsnak, aki jelenleg Törökországban légióskodik, ahol jelenleg súlyos sérüléséből lábadozik, török klubja pedig nem marasztalja. Mindenesetre a 26 éves csatárnak lehet még lehetősége a bizonyításra, akár a válogatott, akár a Diósgyőr mezében. A DVTK színeiben 27 meccsen 9 gólig jutott, melyből talán legemlékezetesebb és legfontosabb 2014-es Ligakupa döntőn lőtt gólja volt. A finnek elleni bemutatkozó mérkőzésén azt a Komant váltotta, akinek épp ebben a hónapban jár le a szerződése a DVTK-nál. Később még két győztes meccsen lépett pályára az albánok és a kazahok ellen.
Futács Márkó (Forrás: dvtk.eu)
És végül elérkeztünk 2 olyan játékoshoz, akik jelenleg Franciaországban tartózkodnak és készülnek a keddi bordeaux-i, Ausztria elleni meccsre. Bár Kádár Tamás jelenleg a Lech Poznan játékosa, mégis kicsit a magunkénak érezhetjük, hiszen itt Diósgyőrben hozta rendbe magát. A Newcastlet is megjárt védő a Rodától érkezett és két idényt játszott nálunk. Ez idő alatt 13 válogatott meccsen lépett pályára, de jelenleg már a 30-szoros válogatottak táborát erősíti. 2013. február 6-án Rudolf Gergellyel együtt ugyancsak kezdőként lépett pályára, így a válogatott történetében újra előfordult, hogy több diósgyőri van egyszerre a pályán. Kádár 2012 és 2015 között 53 mérkőzésen lépett pályára DVTK mezben.
Kádár Tamás Elefántcsontpart ellen hibátlanul játszott (Forrás: rangado.hu)
Végül elérkeztünk a Diósgyőr történetének egyik legsikeresebb válogatott játékához, Elek Ákoshoz, aki az elsőként képviselheti a klubot világeseményen idén, Franciaországban. így Elek ezzel a teljesítményével beírta magát a DVTK történelmébe és bízunk benne, hogy a jövőben sokan fognak még csatlakozni hozzá! Elek korábban a Videoton focistájaként kapott meghívót, azóta pedig már 38 alkalommal lépett pályára címeres mezben. 2012 óta egy rövid török, illetve kínai kitérőtől eltekintve folyamatosan itthon játszik és a szövetségi kapitányoktól rendre megkapta a bizalmat, amivel minden alkalommal élni tudott. Diósgyőriként eddig 14 alkalommal húzhatta magára a bordó, vagy épp a fehér szerelést. Reméljük, hogy a sérülése már a múlté és jövő hét kedden felszántja a pályát, és lesznek olyan hihetetlen megindulásai, mint anno a finnek ellen.
Forrás: fociklub.hu
HAJRÁ MAGYAROK! VELETEK VAGYUNK!
