Mivel az előző összeállításunkban elsöprő többséggel szavazták meg olvasóink, hogy az 1930-as évek utáni évtizedet is mutassuk meg képeken, így ismét hoztunk olyan fotókat, amelyek közül a legtöbb most lát először napvilágot.
Ha a '30-as éveket boldog békeidőkként jellemeztük, akkor a rá következő évtizedet sokkal inkább a kettészakadás időszakaként definiálhatnánk. Bár a 2. világháború szele már 1940-re megcsapta az országot, ez a városra eleinte pozitív hatással volt. Megnövekedett az ipari üzemek termelékenysége (ez leginkább a Vasgyárat érintette), csökkent a munkanélküliség, a bérek nőttek, ez közvetve kihatott a lakosság közhangulatára is. Ez az állapot azonban nem sokáig tartott: az áremelkedés, a férfilakosság folyamatos besorozása és a háború további velejárói már komolyabban éreztették hatásukat.
1944-ben pedig a városhatáron belülre is elért a háború. Márciusban a németek megszállását júniusban égi "áldás" követte a szövetségesek részéről mintegy száz bombázó képében, 200 tonna bombát ledobva a városra. Magyarország sikertelen kiugrási kísérlete után szűk három hónapra a nyilasok vették át a hatalmat Miskolcon, hogy ugyanazzal a lendülettel - a németekkel együtt - december 2-án elhagyják a várost. Egy napra rá a "váltás" is megérkezett, a szovjetek kezdtek el berendezkedni a városban.
Érdekes kontraszt, hogy a szovjetek megérkezése után pár nappal történt Miskolc történetének talán legnagyobb eseménye, amiért a városi elöljárók már évtizedek óta lobbiztak. 1945 január 1-én Miskolc egyesült Diósgyőrrel (és a hozzá közigazgatásilag tartozó Vasgyárral) és Hejőcsabával, így megvalósult a sokáig dédelgetett Nagy-Miskolc-álom.
Ahogyan a képeken is látni fogjuk, a '40-es évek második felét már az új rendszer, a szocializmus berendezkedése jellemezte. Zűrzavaros évtizede volt ez az országnak, benne pedig Miskolcnak is.
Amikor még minden színes volt: Hattyúk etetése a Hámori tavon 1940-ben.