Mit Miskolc adhatott

Borgőzös romantika, avagy extrém elhajlások a századelőn

2023. január 08. - Miskolc régen és ma

Arra meg mernék esküdni, hogy korosztálytól függetlenül, mindannyian fel tudunk idézni egy-egy emlékezetesre sikerült miskolci estét, talán a helyszínek azok, amelyek az évek, évtizedek során változtak. Jómagam számtalan anekdotát hallgattam már végig az idősebbektől, ahogy én is fogom majd mesélni a saját történeteimet az arra kíváncsi utódoknak. 

Hogy hol mulattunk annak idején, azt már egy virtuális kocsmatúra keretében igyekeztünk pár éve rekonstruálni, felbuzdulva azon a nem miskolci ismerőseimtől oly sokszor hallott sztereotípián, hogy "Miskolcon minden második hely kocsma". Bár az állítást még mindig kisebb túlzásnak tartom, az biztos, hogy a miskolciaknak sosem kellett a szomjan halás szomorú veszélyétől tartva elhagyni a várost. 

Hogy hol és hogyan élték meg a görbe estéket 40-50 éve elődeink, azt még egy őszinte mosoly keretében van szerencsénk végighallgatni, azonban sokkal nehezebb dolgunk van, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan nézett ki egy-egy átmulatott este az 1900-as évek elején.

miskolcz_ejjel_eleje_cslsz_18_2017.jpg

Nem csoda, hogy a miskolci éjjelt előszeretettel megörökítették a századeleji képeslapok

Tovább

A hatodik karácsony

Járvány, háború, üres városi kassza, infláció, hiányzó áruk a polcokról. Ha azt hiszi a kedves olvasó, hogy egy 2022-ről szóló írást kezdett el böngészni, akkor el kell, hogy szomorítsam. Fellapozva az 1919 decemberi helyi újságokat, hátborzongatóan hasonló problémákról olvashatunk, sőt... Ha azt hisszük, hogy rossz évünk volt, érdemes visszamenni közel egy évszázadot az időben. Így ezt a kis beszámolót kifejezetten ajánlom azoknak, akik egy Facebook-profil mögé bújva minden létező városi ügyben a hibát, vagy éppen a felelőst keresik. Tanulságos sorok következnek.   

reggeli_hirlap_cimlap_191225.JPG

A miskolci kiadású Reggeli Hírlap 1919. december 25-i számának címlapja

 

Tovább olvasom a cikket a megújult honlapunkon!

 

Miskolc első, elfeledett polgármestere

Ha a város múltját idézzük fel, igyekszünk – az objektivitás szempontjait figyelembevéve, persze – édes nosztalgiával tenni azt, hogy szűkebb pátriánkat ne a búskomorság lengje be. Így előszeretettel emlékezünk vissza a város nagyjaira, büszkén idézzük fel jeles városatyáink, Soltész Nagy Kálmán, Szentpáli István vagy éppen Nagy Ferenc tetteit egy-egy ünnepély alkalmával. Hogy emléküket ápoljuk, utcákat, iskolákat nevezünk el róluk, évtizedekre bebetonozva őket a városi köztudatba. Ha azonban Losonczi Farkas Károly nevét említjük, akkor hiába keressük a róla elnevezett utcát, teret, intézményt. Holott ő volt a város első polgármestere, és ebben a minőségében fontos lépéseket tett meg annak érdekében, hogy a város az önállósodás rögös útjára lépjen.

losonczi.PNG

Losonczi Farkas Károly portréja (forrás: bomie.hu)

Tovább

Édes nosztalgia: svájciak hozták el nekünk a város első cukrászdáját

Még manapság is sokan élnek a városban azok, akik édes nosztalgiával emlékeznek vissza egy ma már nem létező épületre, ezzel együtt szúrós szemmel tekintenek annak „helyettesére”, amit ma Pátria-tömbnek nevezünk. Mivel 1971-ben egy új üzletház megépítése mellett döntöttek, így a szanálás áldozatául esett a miskolciak egyik közkedvelt cukrászdája is, a Rorárius. Mindez azt jelentette, hogy a robbantásos technikával történt bontás mindössze három másodperc alatt semmisítette meg azt az épületet, amely két és fél évszázadon keresztül a miskolci cukrászmesterség bölcsőjének volt tekinthető.

rorarius_belso_2_1970_forras_mkvm.jpg

A Roráriusz Cukrászda belseje (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóiapari Múzeum)

Tovább

Innen ered a dallam, amit a miskolciak talán már meg sem hallanak

Az avasi harangtorony daljátéka

Az Avas északi lejtőjén csodás műemlékegyüttest alkot a református templom és a tőle pár méterre található harangtorony, amely évtizedek óta az egyik kedvenc célpontja a művészvilágnak, számtalan festmény, képeslap, szépirodalmi mű, fotó örökítette meg e párost. Azt a harangjátékot azonban az imént felsorolt műfajok nem tudják megörökíteni, amelyet immáron 81 éve hallhatunk minden negyedórában, amikor a belvárosban járunk. Az avasi harangtorony dallama ma már annyira szerves része a miskolci hétköznapoknak, hogy szinte észre sem vesszük annak fülbemászó dallamát. Holott van, mikor hasonlóért Prágáig, Salzburgig vagy éppen Kölnig megyünk.

05_az_avasi_templom_es_harangtorony_2.jpgAz avasi templom a harangtoronnyal

Tovább

A bohém miskolci cukrász, akinek süteményéért egész Európa rajongott

Ha végigmegyünk a híres miskolciak képzeletbeli panteonján, több olyan személyt is találhatunk, akik nem a város szülöttei, mégis Miskolc hírnevét öregbítették a nagyvilágban. Sokak esetében még arra sem tudunk konkrét magyarázatot találni, hogy mi sodorta városunkba az illetőt, hogy később itt találjon új otthonra és alkosson kiemelkedőt. Megay Róbert életútja erre a kiváló példa, akit a "Kit Miskolc adhatott" rovatunk legújabb etapjában mutatunk be.

megay_alkalmazottakkal.jpg

A Megay Cukrászda gárdája, középen a névadóval

Tovább

Egy hajszálon múlt, hogy Miskolcnak saját Halászbástyája legyen

Az emlékművet az Avasra álmodták meg a tervezők

A blog rendszeres olvasói lassan már megszokhatták, hogy időről időre előveszünk olyan terveket amolyan "mi lett volna, ha" alapon, amelyek végül a különböző korok városfejlesztési elképzeléseinek tervasztalán maradtak. Ebben a tervezősdiben kifejezetten erős volt a 1920-as évek második fele, amikor a város történetének egyik legnagyobb hitelét vette fel az ún. Speyer-kölcsön formájában, így a pénzmag megvolt a városkép alakítására, ami kifejezetten fontos volt a trianoni döntés által megrajzolt új országhatárok által megváltozott geopolitikai helyzetű Miskolcon.

Így az 1920-as évek miskolci elöljáróinak egyik kitartó terve volt az is, hogy egy grandiózus emlékmű formájában állítsanak emléket az első világháború hőseinek. Ennek elsődleges helyszíneként a Városház teret jelölte ki a város, a tervek elkészítésére több szobrászművészt is felkért, akik akár obeliszkben, szoborban vagy szoborcsoportban is gondolkodhattak. A hősök emlékműveként közszájon forgó alkotást azonban Gárdos Aladár más helyszínre álmodta meg, erről pedig egy másik szomorú apropó kapcsán értesülünk. Gárdos tervezte ugyanis azt az emlékművet, amely ma is megtalálható a Szent Anna téren, mementóként rámutatva a város történetének legnagyobb természeti katasztrófájára, a „nagy árvízre”, ami 1878. augusztus 31-ének éjjelén tört rá a városra.

02_az_avas_alja_az_1878-as_arviz_utan_szinay_istvan_felvetele.jpg

Az Avas alja az 1878-as árvíz után. Szinay István felvétele.

Tovább

Borsodi Bollywood, makuka és furik: visszatért Miskolcra a Bohemian Betyars

Makukát ropogtatva furikázzák fel Kakast az Avasra a Road Movie videoklipsorozat legújabb részében. A Bohemian Betyars hazatért Miskolcra, ahol megírták Borsod-Abaúj-Zemplén megye alternatív himnuszát, azon a nyelven, amit csak a borsodiak értenek. Debütál a Makuka, a Road Movie országjáró videóklip-sorozat tizenharmadik klipje.

 bohemian_betyars2.jpeg

Tovább

Tévhitek a magyarság korai történetéből

Számos olyan eseményt tartunk számon népünk történetében, melyek tévesen rögzültek a köztudatban, holott ezekről már évek, sőt évtizedek óta tudni lehet, hogy alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaznak.

Az, hogy ezek a tévhitek mégis miért rögzültek rosszul a történelemkönyvekben, arról megoszlanak a vélemények. Néhol ezt a források hiánya okozta, vagy az épp regnáló politikai hatalom érdeke diktálta, sok esetben pedig egyszerűen csak "jól hangzott" ezeket a téves mendemondákat szajkózni. Sőt, volt, hogy ennek pont az ellentéte lehet az ok: a kisebbségérzetünk miatt tanuljuk rosszul a történelmünket. Csemegéztünk e tévhitekből párat. Most első körben a korai magyarság történetét vettük górcső alá.

403814_743918186_big.jpg

Tovább

Ilyen is lehetett volna a Pátria-tömb

Bizonyára minden miskolcinak beugrik a Pátria szó hallattán az az üzletház, ahol ma az emeleten posta, kínai bolt, míg a földszintjén az egyik élelmiszerlánc üzlete, valamint kisebb butikok kapnak helyet. Az üzletek fölött pedig számos lakás került kiépítésre az 1970-es évek második felében.

Abban is biztos vagyok, hogy tízből kilenc erre elhaladó teljesen tájidegennek találja a komplexumot, amelyet gyönyörűen körbeölelik a Széchenyi utca, így a történelmi belváros képét markánsan megformáló "századeleji" vagy századfordulós épületei.

9af741b1711c00073839090ce6e9e63a.jpgA Pátria-tömb a '80-as években (fotó: Farkas Gyula/forrás: pinterest)

Tovább
süti beállítások módosítása