Még tisztán emlékszem a hónapokkal ezelőtti rácsodálkozásomra, mikor egy focimeccs alkalmával kinyitottam a klub helyi kiadványát, melyben a miskolci sóbarlang hirdetésébe botlottam. Bár Miskolc, és a várost körülölelő Bükk nem szűkölködik barlangokban, mégis, valahogy furcsának tetszett, hogy van egy sóbarlangunk a belvárosban is. Megnyugtatott viszont a tény, hogy nem csak én voltam ezzel így.
A barlang tulajdonosai, Judit és Zoltán örömmel fogadnak a barlangnak helyet adó lakás várószobájában. A fiatal pár minden mondatán érződik, hogy szívügyük a barlang, melyet hiánypótló célzattal hoztak létre abban a háztömbben, melyben korábban ők is éltek.
Juditék azon lepődnek meg, hogy én vagyok az első, aki a focicsapat kiadványában látta őket először, én pedig azon, hogy sóbarlang és sóbarlang között mekkora különbség van. Aki el akar látogatni ide, ne készüljön túracipővel és fejlámpával, itt nem kirándulni fogunk. Ezt azért fontos megjegyezni, mert több csoport érkezett már ide úgy, hogy parajdi méretekre számítottak, és a legnagyobb meglepetésükre nem találták a barlanghoz vezető lejáratot, csupán egy kisebb helyiséget. Akkor mégis miért látogatják ilyen sokan? Erre igazán akkor jövök rá, mikor én magam is befekszem a hat nyugágy egyikébe, és átadom magam a barlang szellemének.
A miskolci sóbarlang ugyanis, egyedülálló kompozícióként az összhatásra törekszik, melyben természetesen a 10 tonna só a domináns, ami só-téglákként a falakon, aprított változatban a padlón, a mennyezeten pedig só-cseppkövek formájában egyaránt megtalálható, így ide belépve egy miniatűr cseppkőbarlangba csöppenünk.
Az állandóan párolgó és újra lecsapódó só méregtelenítő hatású, negatív iontöltést vált ki, mely véd az elsavasodástól és helyreállítja a szervezet egyensúlyát, tehát ott hat, ahol a szervezetünkben problémát talál. Épp ezért, legfőképp az immunrendszer erősítésére, a légúti megbetegedésben szenvedőknek, allergiásoknak, asztmásoknak ajánlott, de járnak ide sportolók és színházi énekesek is, hogy tüdejüket, hangszálaikat rendben tartsák. Nem mellékesen a só segít az alvászavarok és a depresszió kezelésében, felszakítja a dohányzás okozta lerakódásokat, erősíti a csontozatot, csökkenti a szívritmuszavarokat és a vérnyomás szabályzásában is fontos szerepet játszik.
Fontos azonban, hogy a mai „asztali”, ill. étkezési sónak semmi köze a szó valódi értelméhez, a barlangban is használt természetes kristálysóhoz. Hiszen, míg napjainkban az étkezési só egy kémia vegyület, tisztán nátrium-klorid, addig a kristálysó természetes megjelenési formában 84 elemet tartalmaz. Azokat, amik a Föld bolygót is felépítették, ami egyben a fizikai testet is alkotja. Így a testnedveink is ezeket az elemeket tartalmazzák, szinte ugyanolyan keverési arányban, mint a tengervíz. Vérünk tehát nem más, mint egy megváltozott tengervíz az említett 84 elemmel. Minden egyes elem ezek közül egyfajta rezgést vált ki, mely összhangban áll a sóban lévő elemek rezgésével.
Kuriózumként, a só jótékony hatása mellett a fény gyógyító erejét is felhasználják a barlangban. A négy alapszín, és azok komplementer színeinek higgadt váltakozása ugyanúgy hat a testünkre és a lelkünkre, mint azok a különböző relaxációs zenék, melyet a 45 perces mesebeli utazásunk során hallgathatunk, megadva minden érzékszervünknek a kellő kikapcsolódást.
A barlang keletkezése mesterséges, mégis igen érdekes, hiszen maga a tulajdonos, Judit is igen súlyos allergiás és asztmás megbetegedésben szenvedett. Ennek kezelésére több gyógymódot is kipróbált, de jelentős mértékben a sóterápia segített rajta, így a pár úgy döntött, hogy szeretnének a barlang létrehozásával másokon is segíteni. Mindezt nagy hatásfokkal teszik, törekedve arra, hogy az ember ne egy kezelésen érezze magát.
A barlang teljes kivitelezését egy magáncég vállalta, mely a nagy tömegű só szállításáról, a szoba kialakításáról, a szigetelésről, a szárításról gondoskodott. Érdekesség, hogy a cseppkövek, a fal és a talaj kialakításához nem használtak semmilyen ragasztóanyagot, hanem egy speciális eljárással a sót fújva, majd szárítva alakították ki a helyiséget, így a teljes folyamat mintegy másfél hónapig tartott.
A miskolci sóbarlang tehát soha nem fog a parajdi nagytestvérével versenyezni, de igazából nem is akar. Hiszen a monumentális méretek helyett itt inkább az ember azt a nyugalmat kapja meg, amire elengedhetetlen szüksége van a mai, rohanós hétköznapokban.