Az elmúlt néhány évben jócskán felpezsdítette a miskolci tömegközlekedést mind a Zöld Nyíl projekt, mind az ezt övező menetrendi, járatbeli változások. Lassacskán már én sem tudom követni, pedig az esetek nagy többségében kihasználom a tömegközlekedés adta lehetőségeket. Ám nyilván nem ezek az első változások Miskolc útjainak életében. Emlékszik még valaki a 17-es buszra? És a legendás 101B-s járatra? Kalandozzunk kicsit szeretett városunk emlékeiben!

Büszkék vagyunk arra, hogy a fővároson kívül azon néhány "vidéki" város közé tartozunk, akik utcáin vidáman csilingel a villamos, ugye? Sőt, Miskolc macskakövein már 1897-ben megjelentek a kötöttpályás járművek, s velük egyidőben az első benzinmotoros autóbuszok is, bár ez utóbbiak sokáig nem igazán tudtak versengeni népszerűségben a villamossal. Büszkeségünket még inkább fokozhatja az is, hogy az országban először, 1903. június 8-án, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés nálunk indult el, így a kőszínház mellett ebben is elsők vagyunk honi tekintetben. Mégis, eleinte mindenki villamosozott, egy 1933-as menetrend tanulsága szerint akkor (is) két vonalon, amelyek ekkor a Tiszai Pályaudvar (régi nevén Személypályaudvar) és Diósgyőr, illetve a Széchenyi utca és Hejőcsaba között közlekedtek. Igen, Hejőcsaba. Később, a hetvenes években már járt 0, 1, 2, 3 és 4 jelzésű járat is. 1971 elején a Diósgyőr és Lyukóbánya közötti keskeny nyomtávú iparvasúton megszűnt a személyszállítás. Az ide utazó bányászok számára 16-os jelzéssel új autóbuszjárat indult a Marx téri végállomásról.
Tehát gyakorlatilag a sínpálya beszőtte a várost, kár, hogy csak ennyi maradt belőle...

Az 1-es villamos Bulgárföldön 1977-ben

Robogjunk át egy picit az autóbuszok irányába, s most egy picit az időben is  - az első vonalat a Martintelep és a Ságvári-telep között, 1948. november 17-én nyitották meg, 1949 áprilisában pedig a tanács megalakította a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalatot, így komoly vetélytársa lett a villamosforgalomnak. Az 50-es évek elején az alábbi vonalakon közlekedtek autójáratok:
Tiszai pályaudvar-Vasgyár-Diósgyőr Tanácsháza (15 percenként)
Tiszai pályaudvar-Újdiósgyőr-Ságvári-telep (mai Hóvirág utca) (15 percenként)
Vasgyár-Forgóhíd (mai Villanyrendőr környéke)-Martintelep-Szirma
Forgóhíd-Görömböly
Tiszai pályaudvar-Lillafüred

Az 1952-ben megindult 6-os járat a Városház tér és Pereces között közlekedett. Ugyanebben az évben a Dózsa György úttól indult a 7-es vonal is, amely a Miskolchoz közeli Felsőzsolcát kapcsolta be a városi forgalomba. A fővonali járat 1-es számmal, a Vasgyár érintésével közlekedett. A 2-es számot 1953. január 1-től a Forgóhíd-Tapolca vonal nyerte meg, míg a szirmabesenyői járat 4/A jelzéssel a Forgóhídtól 1954-ben, a kistokaji pedig 1955-ben indult meg. Később, köszönhetően a folyamatosan növekvő igényeket kiszolgáló intenzív fejlesztéseknek, újabb járatok csatlakoztak a feltörekvő közösségi közlekedés életébe, amelyek Komlóstető, Vargahegy, Martintelep, Zsarnai-telep, Ómassa irányába utaztatták a nagyérdeműt.
1963-ban már 14 vonalon lehetett a városban utazni, illetve a töretlenül közkedvelt villamosokon is, természetesen.

A következő évtizedben, az avasi lakótelep I.-II. építési üteme megkívánta, hogy a "tömegközlekedés keze oda is elérjen", így  az új igények kielégítésére megszervezték a 31-es, 32-es, 33-as, 33/A-s járatokat, illetve rövidített menetidőt kínáltak a 101-es, 102-es, 103-as, 104-es, 108-as, 121-es, 133-as gyorsjáratok indításával, és közben persze a folyamatos korszerűsítés is rohamléptekkel haladt, ami javarészt az elavult járművek cseréjében, illetve azok "csuklósításában" volt tetten érhető. Több ember, több csukló, buszok tekintetében is.
Minekután a város iparosodott, nőtt, fejlődött, a periféria-területeket továbbra is be kellett kapcsolni a vérkeringésbe (ekkoriban indították útjára a 68-as buszt, ami Bükkszentlászlóig ment),  ennek fényében nem meglepő, hogy a 80-as években már 170 millióan utaztak a városi járműveken, ami azóta is exponenciálisan nő, ahogyan az élet is egyre inkább pörög az új évezredben.

Az avasi III. ütem építése mellett robog az Ikarus

És most néhány érdekesség, ami talán csak nekem hat az újdonság erejével, de talán mégsem. 
2003-tól 2008-ig Tiszai pu. - Diósgyőr - Bánkút vonalon 'SÍ' jelzésű buszok közlekedtek, persze csak akkor, amikor a felvonó is üzemelt. :)
A mostani 29-es busz korábban '63-'65 között 'F' néven futott, a Marx tér (mai Újgyőri főtér) és és Tapolca között, kivéve hűvös és esős időben, mert akkor nem közlekedett.
A 17-es busz a Vízitelepekre ment, sokáig fogalmam sem volt, hogy az hol is van, egyáltalán ebben a városban van-e, de Apukám felvilágosított, hogy az a Csorba-tó, a Sajótól nem messze...
Emlékszem még, amikor nem volt kedvünk felgyalogolni a Vadasparkba, a Majális-parknál felhuppantunk az 55-ösre, és felvitt, manapság már gyalogyszerrel lehet csak megtenni a távot, de végül is az ember kirándulni jár oda, ha jobban belegondolunk, indokolatlan a busz.

És akkor a betűk: 'A': Avas-Tapolca, 'P': Búza tér-Zsarnai telep (a Piac-busz, ugye... :) ), 'Zs': a P járat helyett.
Következzen a gyerekkori kedvencem, a 101B, ami talán a leghosszabb járat címet is elnyerhette volna a Szondi Gy. út-Diósgyőr útvonallal, és a szép piros számozással külön a szívembe lopta magát.

Nos, talán csak kevéssé hajlott koromból fakad, hogy nekem ezek új és izgalmas információk, de mégis azok, mi tagadás, és nyilván lehetne boncolgatni a vonalakat, de ez a kis nyomozás ismét elültette bennem, hogy elindulok csak úgy buszocskázni és nézni a várost, ahogyan azt kiskoromban sokszor megtettem nagypapámmal, és hogy milyen jó itt lakni, mert íme a sok-sok példa, hogy mennyi mindenben úttörő a mi városunk!

Aki pedig jobban beleásná magát a témába, melegen ajánljuk a következő, 2010-ben készült 4 részes videó sorozatot, ami a miskolci tömegközlekedés múltját mutatja be sajátos formában. Bizony, akkor még más volt minden.

Írta: Nagy Eszter "Szeszti"

(Forrás: MVK Zrt.

Köszönet a segítségért Kovács Krisztinának)

Képek forrása:
Miskolc a múltban facebook csoport
https://www.facebook.com/hatosmegallo