Mit Miskolc adhatott

Mesélő miskolci helynevek - Diósgyőr

2017. szeptember 24. - Miskolc régen és ma

Tudjátok-e, hol van Diós-Győr?
Láttátok a regényes tájt:
A bércet és barlangot, melyet
Az őserő építe, vájt?

Az óriási hegymedencét,
Vizének zöld mélységivel,
Melyen egy-egy benyúlt merész ág
Rezgő képét teríti el.

Hol a mély titku rengetegben,
A vadkomló s az iszalag
Hűvös szagos bolttá foly össze,
Melyen vadméhek zsonganak.

Őzek szálalnak a pataknál,
Melynek forrása jéghideg;
Kotyog, pityeg a szunnyadó fajd
Elszéledő csirkéinek.

Hol a zöld fák közt, mint halott váz
Sárgúl egy-egy vár-omladék;
Multjáról csak regék beszélnek,
S halk gyenge viszhang lakja még.

Láttátok a tájt? bércet, ormot
Csendes völgyek s halmok felett?
Szelid s vadon szépségiben a
Mindenható természetet?

Tompa Mihály: Diósgyőr (részlet)

Tovább olvasom az új blogon!

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolcadhatott.blog.hu/api/trackback/id/tr6112887776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.09.25. 08:58:48

hol van a bicikli?

Tökönrúgott Feleségek 2017.09.25. 09:07:08

Alapos, érdekes munka, köszönöm!

Miskolc régen és ma 2017.09.25. 09:13:45

@Tökönrúgott Feleségek: Mi köszönjük, hogy rászántad az időt az elolvasására ;)

Pirx 2017.09.25. 09:27:12

OK! nagyon szép munka! De komolyan! Tetszik :)

Már cask egyetlen kínzó kérdés maradt számomra. Gergelyiugornya honna kapta a nevét?

Szanna(Athena) 2017.09.25. 09:33:11

Üdv! Nagyon jól írsz, élvezet volt olvasni a soraid. Persze a tartalom is érdekes volt, bár én egyáltalán nem kötődöm Miskolchoz és környékéhez. Csak így tovább, én biztos visszatérő olvasód leszek!

OkoskaTo:rp 2017.09.25. 09:52:30

@Puckman Éliás: Bicikli nincs, viszont fallikus gomba a fa tövében igen.

Conchobar 2017.09.25. 09:58:57

"a középkorban már Jaurinumnak nevezték, így egy időben két Győr nevű település nem létezett." - Ne hülyéskedjünk már! Az még elfogadható, hogy a latin tudással megáldott kancelláriás papok latinizálva írták sokszor a nevét (Jaur + Geur, Gewr, Gyewr, Gyer, Geőr, Giőr stb.), de hogy a köznyelv is Jaurinumnak nevezte volna, az erősen kétséges. Ráadásul mindkét Győr országos jelentőségre vergődött, így aztán nagyonis szükségessé vált a (névbeli) megkülönböztetésük. Nem beszélve a Diósgyőr környéki többi, jelentéktelenebb Győrről (bár ezek megkülönböztetésére inkább csak a környékbelieknek volt szüksége)

Conchobar 2017.09.25. 10:12:46

@Conchobar: A Wikipédia szerint "Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, németül: Raab, szlovákul: Ráb, horvátul Jura, Đura, Vjura törökül: Yanıkkale, szerbül: Ђер / Đer)" - Én ugyan nem vagyok nyelvész, de a Jura, Đura, Vjura, Ђер / Đer neveket semmiképpen nem a Jaurinumból látom származtatottnak, hanem a Győr-ből

Miskolc régen és ma 2017.09.25. 10:13:40

@Pirx: Ennek a témának a felkutatását meghagynám a beregieknek :)

Miskolc régen és ma 2017.09.25. 10:20:29

@Conchobar: Nem vagyok Győr szakértő, ez szimpla következtetés volt, de akkor mi lenne a megoldás? :)

Conchobar 2017.09.25. 10:32:57

@Miskolc régen és ma: Mire mi lenne a megoldás? Én mondtam: (igenis) volt két országos jelentőségű Győr, amit valahogy meg kellett egymástól különböztetni. Te meg mondod, hogy az egyiknél jellemző vegetáció volt a dió

Miskolc régen és ma 2017.09.25. 10:37:00

@Conchobar: Ez így rendben is van, de a kérdés nem feltétlenül ez. Én azt akartam fejtegetni, hogy egy időben hívhatták-e Győrnek mindenféle más elő- és utótag nélkül a két települést a középkorban.

Conchobar 2017.09.25. 10:57:55

@Miskolc régen és ma: "Én azt akartam fejtegetni, hogy egy időben hívhatták-e Győrnek mindenféle más elő- és utótag nélkül a két települést a középkorban." - Hívták. MIndaddig, amíg nem kezdett el zavart okozni a névazonosság. A zavar elkerülésére elkezdtek előtagot választani. Nemcsak a Győrök esetében, így volt ez a Fehérvárok, Berények, Monostorok, Varsányok (bár a Tisza melletti Varsány már elpusztult), Szentgyörgyök stb. esetében. Bár megjegyzendő, hogy olykor az előtagok magukra aggatása inkább csak valamiféle címkórságnak tudható be. Tudok olyan települést, amely viszonylag messze fekszik a Tiszától, mégis felvette az Tisza- előtagot. Egyébként nemcsak nálunk előtagoltak megkülönböztetésül (Deutschlandsberg-Windischlandsberg)

gigabursch 2017.09.25. 11:26:20

Ha a bevont 200 Ft-os hátlapja normális nagyításban lenne, lehet hogy látnám...

@OkoskaTo:rp:
www.urbanlegends.hu/2007/11/nemi-szerv-a-200-forintos-bankjegyen/

xplrr 2017.09.25. 12:24:28

Diós Pál legendájának alapja egy középkorban elterjedt történet lehetett, ugyanis ezt a mesét már Csehországban is hallottam, csak ott Prágába, a Károly-hídhoz ment a szegény ember és várt 3 napot, majd a kapuőrrel ment haza és ásták ki a kincset.

forrimi85 2017.09.25. 14:04:05

Jó lenne, ha a tudományt nem felejtené el a cikkíró. A nyelvtörténet többször foglalkozik a Győr szó etimológiájával (A szavak eredetével foglalkozó nyelvészeti tudományág). Többek között ide tartozik Győr, Borsosgyőr, Kisgyőr, Pénzesgyőr, Diósgyőr, sőt még Algyő (!) is. Kiss Lajos földrajzi nevek etimológiai szótára kimerítő választ ad az eredetről és a nem elfogadható magyarázatokról is. A lényeg:
1)Győr alapjául szolgáló személynév annak a személynévnek lehet az -r képzős származéka, amely Algyő és Felgyő utótagjában él tovább.
2) a Győr helynév, földrajzi név a magyar régi nyelvi, nyelvemlékbeli, népnyelvi, nyelvjárásbeli gyűr „domb, bucka” főnévvel tartozik össze.

gigabursch 2017.09.25. 15:25:17

@forrimi85:
Fú, ez az Algyő, Felgyő még sosem került elém. Köszi.

Mondjuk a GYőR-ben benne van a gyűrű, gyér, gyúr, gyere, (gyár,), stb. hacsak a nyelvpörgetést visszük előre, minek egy része gyűrű és a gyűr, gyűrű bizony nem haszontalan kapcsolat a nyelvkutatók számára.

EsGyé 2017.09.25. 16:15:48

@Puckman Éliás: a ket alak is azt keresi a kepen...

Tökönrúgott Feleségek 2017.09.25. 16:39:05

@Miskolc régen és ma: Ott nőttem fel a várral szemben (a Táncsics téren), de én sem tudtam ezeket a dolgokat.

forrimi85 2017.09.25. 17:58:12

Vigyázni kell a nyelvpörgetéssel. :-) a gyűrű török eredetű előzményei miatt kevésbé valószínű az etimológiai magyarázat Győr esetében. A kutatók - tudományos szempontból - nem meggyőző magyarázatnak tartják ezért a "gyűrű alakú erősség" jelentésű gyűrű főnév Győrré váló alakjának magyarázatát. Bocsánat, de itt hosszú és kevésbé lenne érthető a nyelvtörténeti magyarázat, ezért nem fejtem ki.

Le Orme 2 2017.09.25. 20:59:11

@Conchobar: Így van.
@forrimi85: "Győr helynév, földrajzi név a magyar régi nyelvi, nyelvemlékbeli, népnyelvi, nyelvjárásbeli gyűr „domb, bucka” főnévvel tartozik össze" ez nem népnyelvi, nyelvjárásbeli, hanem köznyelvi. Győrt személynévből eredeztetni délibábos nyelvészkedés. Hol a francban van ennek a személynévenek máshol nyoma, mint a különféle Győrökben? Sehol.

forrimi85 2017.09.25. 21:52:25

@Le Orme 2: Idéztem. Kérlek vitatkozz Kiss Lajos professzorral, aki a szerzője a Földrajzi nevek etimológiai szótára című elég jelentős műnek.(Akadémiai Kiadó, 1983. harmadik kiadás, 254.p.) De 1. Nem tudom, hogy a gyűr főnév "domb, bucka" jelentéssel mióta köznyelvi? 2.) Győ személynév (feltehetőleg puszta személynév) -r képzős származéka a Győr. Csongrád megyében található Algyő és Felgyő is. Győ - ről kapták a nevüket (személynév), ilyen személynév lehet Győr nevének alapja is... Ezt nem én állítom, hanem nyelvtörténészek...

Le Orme 2 2017.09.25. 22:44:10

@forrimi85: Kiss Lajos professzorral vitatkozom.
Győ személynév nincs. r képző nincs.

Pénzesgyőr, Borsosgyőr, Szolgagyőr stb. nevében a Győr szó a gyűrű régies alakja.

forrimi85 2017.09.26. 00:47:49

@Le Orme 2: Jó lenne a kijelentéseidet igazolni. Borovszky Samura hivatkozol esetleg? Elég megmosolyogtató amit mondasz, mert ezek szerint az ótörökből átvett *dzsürüg hangalak Győr szóra rövidül az ómagyarban, majd a későbbi századokban újból gyűrű szóvá változik. Inkább ne nyelvészkedj. Nyugodj meg,nem a gyűrű régies alakja Győr. A *dzsürüg szóból lesz egyértelmű fejlődéssel a gyűrű. Olyan nincs hogy lekopik majd visszaugrik néhány hang :-)

Le Orme 2 2017.09.26. 07:24:47

@forrimi85: Kiss Lajosnak kellett volna igazolni, hogy létezik Győ személynév és r képző. Ez merő kitaláció.
A gyűrű-győr nem ótörök átvétel, hanem egy magyar szóbokor egyik eleme. Egyszer rövidlő, egyszer hosszabbodó alakok pedig nincsenek, csak egyes délibábos nyelvészek fantáziájában.

Conchobar 2017.09.26. 07:27:53

@forrimi85: "mert ezek szerint az ótörökből átvett *dzsürüg hangalak Győr szóra rövidül az ómagyarban" - Én a magam részéről hajlok afelé, hogy a győr igenis gyűrűt jelent. Én a magam részéről azt is el tudom fogadni, hogy a győr nevet a honfoglaláskor még szórványban fellelhető avaroktól vettük át (a nem varrásra használatos gyűrűk leginkább velük hozható kapcsolatba).

Conchobar 2017.09.26. 07:57:12

@Le Orme 2: "Győ személynév nincs. r képző nincs." - Ehhez kiegészítésként: a Rába-parti Győr nevét egyesek egy Deur (Győr?) ispán nevéhez kötik (már, ha létezett). Csakhogy ilyen nevű ispánt Miskolc környékén nem ismeri. Ami meg Algyő és Felgyő nevét illeti, azt van aki a Géza (Gyeücse) név tövéhez köti

kakukk1 2017.10.11. 13:22:45

@Conchobar: Így igaz, a középkorban jónéhány Győr nevű település létezett a Kárpát-medencében.

kakukk1 2017.10.11. 13:30:55

@Le Orme 2: Már hogy ne lenne nyoma, Fehértói Árpád-kori személynévtárában jókora szócikke van az Árpád-korból adatolható Győr személyneveknek, illetve a nemzetségnévi előfordulásoknak. Nem emlékszem pontosan, de vagy 2 tucat adat biztosan van csak az Árpád-korból.

kakukk1 2017.10.11. 13:42:23

@Le Orme 2: Kiss Lajosnak nem kellett igazolnia a képző és a személynév létezését, mert már megtették előtte mások (a szótárformátum egyébként sem alkalmas levezetésekre): a Magyar nyelv történeti nyelvtana c. munkában ott vannak a példák, az -r képző személynévképzőként való előfordulásaira (Bp., 1991. 1/251. old.), a Győ személynév létezésére pedig az említett szótárban Kiss Lajos is hoz példát a 12. századból (1138/1329: Geu). A nyelvtörténet adatokkal dolgozik, nyelvi tények nélkül, hasraütésszerűen etimologizálni valóban a "délibábos" nyelvészkedés asztala. Ez esetben a gyűrű szóból való származtatásra nincs bizonyíték...

Le Orme 2 2017.10.11. 19:22:32

@kakukk1: "a gyűrű szóból való származtatásra nincs bizonyíték..."
De van, a szó jelentése.
Éppenséggel a Győ személynévből származásra nincs bizonyíték.

kakukk1 2017.10.12. 11:05:37

@Le Orme 2: A jelentés elfogadhatósága önmagában kevés. Ahhoz, etimológiailag összefüggésbe hozhassuk, hangtörténetileg is igazolni kell a hangalak változását (nincs olyan hangváltozás a magyar hangállomány történetében, amely a gyűrű szóból győrt csinál), a helynevek estében pedig nagyban erősíti a származtatást az is, ha a feltételezett keletkezésmód illeszkedik a magyar helynevek keletkezésének a rendszerébe. A magyar településnevek állományára a legkorábbi időszakban (tehát az ezredfordulón és az azt követkő időszakban) erősen jellemző az ún. puszta személyneves alakulásmód, tehát az az eljárás, hogy a birtokos vagy más szempontból fontos személy nevét kapta meg a település. Egyes történészek, pl. Kristó szerint ez még a nomádos életforma emléke: amikor nem valahová, hanem valakihez volt szokás menni. Az is feltételezhető, hogy abban a korszakban, mikor az írásbeliségnek még nem volt kiforrott gyakorlata, és elterjedt sem volt, a jogbiztosító szerepe akár a helyneveknek is lehetett, egyszerűen úgy, hogy a tulajdonos nevét viselte a falu. Néha ez egyébként egész jól dokumentált oklevelekben, hogy hogyan nevezi el magáról az új tulajdonos a településeket. Szóval abban teljesen igazad van, hogy a Győr-féle nevekről nem lehet tudni, hogy pontosan kiről nevezték el őket (a dunántúli Győr város nevére vannak halvány utalások, de biztosat ott sem tudunk), maga a névadási folyamat viszont teljesen megfeleltethető a korabeli viszonyoknak. Nem a Győ személynévből persze, hanem a Győrből, ami szintén jól adatolt ebben az időszakban. Én ezzel együtt sem vagyok biztos a személynévi eredetben, legalább ennyire valószínűnek tartom a győr 'halom, domb, bucka' közszóból való eredetet is. A gyűrűt viszont hangtörténeti okok miatt teljesen ki lehet zárni.

2017.10.13. 15:17:54

A vak ló nem lát, de Győr végén Majlát!
"kit Csabán meg nem lopnak, Miskolcon meg nem tosznak, Diósgyőrbe meg nem bicskáznak, az kimehet a világból'!
süti beállítások módosítása